Bibliogr.: p. 189-192. és a jegyzetekben: p. 195-206.
UKazon:
202519018
Kivonat:
A római kor és a kor hadviselésének brit kutatója a második pun háború legvéresebb ütközetének, a Kr. e. 216. augusztus 2-án lezajlott cannaei csatának a történetét rekonstruálja. A szerző célja hogy áttekintést adjon a második pun háború történetéről, benne arról a mészárlásról, amelynek
[>>>]
A római kor és a kor hadviselésének brit kutatója a második pun háború legvéresebb ütközetének, a Kr. e. 216. augusztus 2-án lezajlott cannaei csatának a történetét rekonstruálja. A szerző célja hogy áttekintést adjon a második pun háború történetéről, benne arról a mészárlásról, amelynek pusztítására talán az I. világháború vérfürdőjéig nem volt példa. Az Alpokon átkelt Hannibál nem csupán legyőzte a hazai földön küzdő római sereget, de megsemmisítő vereséget mért rá. Ötvenezer római katona holtteste borította a harcmezőt, és mintegy húszezer esett fogságba. A szerző magától értetődő szándéka, hogy kiderítse mitől volt olyan sikeres Hannibál hadvezéri elgondolása, taktikája, hogy ilyen totális vereséget tudott mérni a római légiókra. Munkája nem volt egyszerű, tekintve, hogy a kor hadviseléséről és magáról a nevezetes csatáról kevés forrás maradt fönn, azok is többnyire olyan történetírói elbeszélések, amelyek száz évvel az események után íródtak, ráadásul olykor ellentmondanak egymásnak. Adrian Goldsworthy öt fejezetben járja körül a végzetes csata históriáját; mindenekelőtt a cannaei csatát kontextusba helyezve elbeszéli a pun háborúk történetét. A második fejezetben bemutatja a római és a karthágói hadszervezetet és a szemben álló seregeket. A kötet terjedelmének legnagyobb hányadát kitevő harmadik és negyedik fejezetben lépésről lépésre rekonstruálja Hannibál hadjáratát és a rómaiakra nézve végzetes csata lefolyását. Ez utóbbiról szinte riportszerűen számol be, miközben hadtudományi és hadtörténeti akríbiával ír a hadmozdulatokról. Az ötödik részben szól a cannaei csata közvetlen és hosszabb távú következményeiről, és arról, hogy a punok világraszóló győzelme ellenére Publius Cornelius Scipio expedíciós hadserege otthon győzte le Karthágót. Goldsworthy az utószóban szól arról, hogy a cannaei csata tanulságait 1914-ben a német hadvezetés, nevezetesen Von Schlieffen fölhasználta a Franciaország elleni hadművelet megtervezésekor; sőt az 1991. évi öbölháborúban az amerikai Schwartzkopf tábornok a szárazföldi támadás irányításakor is merített ötleteket Hannibál haditervéből. A tekintélyes bibliográfiával kiegészített olvasmányos irályú könyv történelmi és hadtörténeti gyűjtemények fontos darabja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]