A huszadik századi magyar történelemben megannyi kataklizmát, fordulópontot és rendszerváltást láthatunk, ha alaposabban megnézzük az események menetét. Az első világháború elvesztésével az Osztrák-Magyar Monarchia széthullott, s annak egyik részországaként a Magyar Királyság is nagyon komoly
[>>>]
A huszadik századi magyar történelemben megannyi kataklizmát, fordulópontot és rendszerváltást láthatunk, ha alaposabban megnézzük az események menetét. Az első világháború elvesztésével az Osztrák-Magyar Monarchia széthullott, s annak egyik részországaként a Magyar Királyság is nagyon komoly területi veszteségeket szenvedett. A jelen tanulmánykötet az 1919. évet mutatja be, melyet 2019. november 21-én a 100. évforduló alkalmából megrendezett konferencián néztek meg friss szemmel a korszakkal foglalkozó történészek. A kötet A Nagy Szétesés címet kapta, mivel ebben az évben hullott szét nem csak katonailag és gazdaságilag, de politikailag is az ország, mivel Kun Béláék Tanácsköztársaságát, a vörös terrort, az év második felében a fehér terror váltotta fel, ami még messzebb sodorta hazánkat a győztes nagyhatalmakkal folyó tárgyalásoktól. A kötet szerzői az év fontosabb személyeit, eseményeit és hazai és nemzetközi körülményeit mutatják be a legfrissebb levéltári kutatásokra alapozva, a kurrens történettudományi paradigmát érvényesítve a történeti megismerés terén. Az első tanulmányban ifj. Bertényi Iván a központi hatalmak és az antant viszonyát elemzi, miért és hogyan törekedtek a szemben álló felek a győzelemre, mennyiben lehet „csak a németeket okolni a háborúért. A következőkben Anka László az 1918. év politikai eseményeit, IV. Károly és Károlyi Mihály útkeresési törekvéseit mutatja be. Hatos Pál a Károlyi-kormányt, Horváth Csaba a munkásmozgalom politikai erejét és lehetőségeit, Hamerli Petra a Tanácsköztársaság nemzetközi kapcsolatait, Bödök Gergely a vörös és a fehér terror anatómiáját, belső logikáját mutatja be tanulmányában. Perczel Olivér a vereség és Kun Béla elhibázott politikájának újabb katasztrofális következményét, a román megszállást elemzi, Nánay Mihály Habsburg József főherceg alakját, Gali Máté Horthy Miklós hatalomhoz vezető útját, B. Müller Tamás és Csorba György az országház tér 1918 és 19-es átalakulását nézi meg közelebbről. A kötetet egy hadtörténeti tanulmány zárja, melyben Ligeti Dávid a magyar haderő szerepét, nagyságát és jelentőségét mutatja be a változó politikai viszonyok között. A kötet végén a szerzők rövid biográfiája, valamint névmutató található. A korszakkal foglalkozó történészeknek, valamint minden érdeklődő olvasónak ajánlható mű. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
