Névmutatóval ; Bibliogr.: p. 199-213. és a lábjegyzetekben ; Angol nyelvű összefoglalással ; Szociológiai bibliográfia
UKazon:
202609011
Kivonat:
Újabb kötettel jelentkezik Perényi Roland történész, a BTM Kiscelli Múzeum igazgatója, mely egyben a Kronosz Kiadó újonnan indult Bűn/társ sorozatának nyitó darabja. Könyvében a szerző azt vizsgálja, hogy menyire volt erőszakos és „bűnös Budapest a városegyesítéstől a második világháború végéig.
[>>>]
Újabb kötettel jelentkezik Perényi Roland történész, a BTM Kiscelli Múzeum igazgatója, mely egyben a Kronosz Kiadó újonnan indult Bűn/társ sorozatának nyitó darabja. Könyvében a szerző azt vizsgálja, hogy menyire volt erőszakos és „bűnös Budapest a városegyesítéstől a második világháború végéig. Tényleg vadkeleti állapotok uralkodtak Budapesten a 20. század első felében? Inkább a harmincas évek Chicagójára hasonlított a magyar főváros, vagy csak a 19. század végén létrejött, már ekkor az amerikai városról elnevezett VII. kerületi városrészhez tapadó negatív képzetek sugároztak ki az egész városra? Valóban „bűnösebb és erőszakosabb volt a főváros 1873 és 1945 között, mint más magyarországi települések? Ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni a szerző. Vizsgálatának gerincét a századfordulótól egészen 1943-ig terjedő időszakból rendelkezésre álló rendőri és bűnügyi statisztikák elemzése adja, valamint a halálokokat rögzítő halandósági adatsorok. Elsőként felvázolja az erőszak fogalmát és összefoglalja annak történeti vizsgálatát, majd a 18-19. századi előzményekkel foglalkozik. Ezt követi a Budapesten elkövetett személy elleni bűncselekmények részletesebb bemutatása, a gyilkosságoktól és emberölésektől a testi sértéseken, valamint a hatóságok elleni erőszakon át a becsületsértésig és rágalmazásig. Külön főfejezet foglalkozik az erőszak eszközeivel, kitérve a lőfegyvertartás elterjedésére, szabályozására, a nagyvárosi populáris kultúrában való megjelenésére. Az utolsó rész kitekintést nyújt a bűnözés és erőszak jellemzőire a második világháborút követő években. A kötetet forrás- és irodalomjegyzék, névmutató és angol nyelvű összegzés zárja.
[<<<]