Bella Árpád (1946) határőr alezredes volt az a rangidős tiszt, aki 1989. augusztus 16-án, a sopronpusztai páneurópai piknik alkalmából – egzisztenciáját, tiszti karrierjét kockáztatva – nem akadályozta meg, hogy a kelet-német turisták áttörjenek Ausztria felé, lényegében megtéve így az első lépést   [>>>]

Bella Árpád (1946) határőr alezredes volt az a rangidős tiszt, aki 1989. augusztus 16-án, a sopronpusztai páneurópai piknik alkalmából – egzisztenciáját, tiszti karrierjét kockáztatva – nem akadályozta meg, hogy a kelet-német turisták áttörjenek Ausztria felé, lényegében megtéve így az első lépést Németország újra egyesítése felé. A Bandi István szerkesztette kötet terjedelmes életinterjú a már nyugdíjas főtiszttel. Egyben adósságtörlesztés abból a hiányból, amit fegyveres testületek tagjainak emlékező irodalmának nélkülözése jelent; másfelől belülről láttatja a kései Kádár-kor hatóságainak világát. És természetesen részletes eseménykrónikája a rendszerváltozás elejét jelentő határnyitásnak. A terjedelmes és minden apró életmozzanatra kiterjedő interjú a családtörténettel, a gyermek- és ifjúkor fölidézésével kezdődik. Ahogyan Bandi István írja, „a történelem nem bánt szűkmarkúan Bella Árpáddal, hiszen közvetlenül a II. világháború után született, átélte 1956 forradalmát, az 1968. évi csehszlovákiai bevonulást, és mindezt a nyugati határszélen, a Fertő-tó déli partvidékén, Sopron környékén, hogy aztán tevőleges részese legyen a rendszerváltozásnak. Az interjúkészítő kérdései főleg a katonai pályafutás állomásaira irányulnak, a tiszti tanulmányokra és a pályakezdés soproni időszakára. A második fejezetbe foglalt beszélgetés témája az interjúalany hivatásérzetére és a határőrizet szakmai kérdéseire irányul. A kötet fő részében esik szó a történelem, illetve a politika fő sodrába került tisztről, aki rendkívül pontosan idézi föl a rendszerváltozás időszakát, a nevezetes páneurópai piknik eseményeit. Az interjúnak ez a része a rendszerváltozás egyik igen fontos mozzanatának oral history módszerű megörökítés, a téma és a korszak eminens forrása. Szó esik még Bella Árpád későbbi szolgálati helyeiről a Határőrség Országos Parancsnokságán, majd a Nemzetbiztonsági Hivatalban betöltött posztjairól. A kötet függelékében dokumentumgyűjtemény található (18 darab a BM Határőrség korabeli aktáiból), valamint az archív fotók jegyzéke és az ajánlott irodalom bibliográfiája. Balla Árpád határőr főtiszt életinterjúja a hazai, illetve a közép-európai rendszerváltozás egyik meghatározó eseményének autentikus forrása, Győr-Moson-Sopron vármegyében fontos helyismereti műnek számít. [<<<]