Cím: |
Más bolygó
| Szerző: |
Fabricius Gábor (1975) |
Szerz. közl: |
Fabricius Gábor
| Kiadás: |
Budapest : Európa, 2016 |
Eto: |
894.511-31
| Tárgyszó: |
magyar irodalom ; regény |
Cutter: |
F 12
| ISBN: |
978-963-405-565-5
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
341, [2] p.
| UKazon: |
201624180
| Kivonat: |
„Nekem is jogom van emberként viselkedni, ahogy mindenkinek! Hogy úgy tegyem tönkre magam, ahogy én akarom! – ezzel a gondolattal kezdődik a neves kommunikációs szakember első regénye. Főhőse, Winder szintén kommunikációs szakember, aki egy lélek- és értékromboló kereskedelmi televízió
[>>>]
„Nekem is jogom van emberként viselkedni, ahogy mindenkinek! Hogy úgy tegyem tönkre magam, ahogy én akarom! – ezzel a gondolattal kezdődik a neves kommunikációs szakember első regénye. Főhőse, Winder szintén kommunikációs szakember, aki egy lélek- és értékromboló kereskedelmi televízió alkalmazásában áll, de éppen elbocsátják. Ez a kiábrándult ember emlékezik hajdani ifjúságára, egykori nagy nyugati utazására a rendszerváltozás idején. Kevés csomaggal és sok atyai intelemmel indul útra Nyugatnak két barátjával. Az akkori fiatalember a rockzene, a bulik, a lányok bűvöletében élt, és életérzését mintegy megkoronázandó indul útnak, hogy a saját szemével lássa, milyen is a vágyva vágyott kapitalizmus. Idehaza még a Fabulon a legmenőbb kozmetikum, a farmernadrág márkája Trapper, a legprogresszívebb zenét a Hobo Blues Band játssza. A regény főhősét az ezredforduló után látjuk viszont, aki immár kiégett, magányos emberként utazik ismét nyugatra, és aki a hazai kapitalizmus időszakában nemcsak álmait, vágyait és ifjonti illúzióit veszítette el, de identitását is. Egy üres lelkű „gagyi tévés üzletember vált belőle. Mostani utazása pedig egy melankolikus antiutópiaként fogható föl. A két utazás közös vonása, hogy lényegében mindkettő céltalan volt; csak míg a rendszerváltozás idején ámulni ment nyugatra, az ezredforduló után már a kiábrándultak közönyével utazik. Winder nemcsak egy embertípust, de egy nemzedéket is megtestesít, azt, amelyik nem egyszerűen az illúzióit, de az egyéniségét is maga mögött hagyta a kapitalizmus két évtizede alatt. A regény egyben példázat arra, hogy a Winder-féle road movie esetében nincs cél, maga az út, az utazás fontos, ahogyan egykor Jack Kerouac írta meg ikonikus regényében, az Útonban (1957). Fabricius Gábor regényét lehet úgy olvasni, mint a kapitalizmusból kiábrándult, egyben kiüresedett nemzedék életérzését, illúzióvesztését ábrázoló trendi lektűrt, és lehet úgy olvasni, mint egy kelet-közép-európai nemzedék sorsútját követő, nagyon is életközeli szemléletű és izgalmas irályú regényt. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|