A második világháború pusztításai, valamint a Rákosi-rendszer iparosítási láza azzal járt együtt, hogy Budapest lakossága az 50-es években ugrásszerűen megnőtt, miközben a lakáshiány korábban nem látott méreteket öltött. A jelen kötet szerzője kettős célt tűzött ki maga elé, amikor a tárgyalt   [>>>]

A második világháború pusztításai, valamint a Rákosi-rendszer iparosítási láza azzal járt együtt, hogy Budapest lakossága az 50-es években ugrásszerűen megnőtt, miközben a lakáshiány korábban nem látott méreteket öltött. A jelen kötet szerzője kettős célt tűzött ki maga elé, amikor a tárgyalt időszak lakásépítészetét kezdte el vizsgálni: egyrészt a korszak, 1958 és 1962 között lezajlott építési hullám előzményeit, politikai, gazdasági, építészeti és szociális hátterét vizsgálja, másrészt az épületeken és azok tervezőin keresztül bemutatja, hogy milyen életmódbeli változáson mentek keresztül az ötvenes és a hatvanas évek magyar városlakói, a funkcionális tér milyen jellemzőkkel bírt, s hogy a tervezők hogyan próbálták az ideális szocialista embert a lakásán keresztül megalkotni. Ez az a korszak, melyet a technológiai fejlődés, de az égető gondok hirtelen orvoslása iránti vágy egyaránt jellemzett, s amely megelőzte a panelkorszakot, az előre legyártott elemekből épült tömbházak hegemóniáját. Bihary Sarolta bemutatja, hogyan csempészték vissza a tervezők a szocialista realizmusba, illetve mellé a modernizmus vívmányait – legyen szó a belső terek felosztásáról vagy a lakóépületek homlokzati beosztásáról, különböző elemeiről. Ez az izgalmas átmeneti korszak a kísérletezés ideje volt, s amelyet – jelentőségét is tekintve – a panelházak „diadala maga alá temetett. A szerző megismerteti olvasóit a történelmi kontextussal, majd a lakások beosztása következik, a második fejezet az ikonikus épületeket veszi sorra, majd az otthon fenomenológiai vizsgálata következik, mely során a személyes teret, a környezetet, a különböző terek használatát vizsgálja, s eközben az egyéni és családi igények elemzése mellett a tér közösségi térré való átalakulását sem hagyja figyelmen kívül. Az izgalmas, a huszadik század épített örökségét reflektorfénybe állító monográfiát az irodalomjegyzék teszi teljessé. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]