Több humoreszk-válogatás után ezúttal önéletrajzzal jelentkezik korunk egyik legmeghatározóbb amerikai filmes személyisége, a négyszeres Oscar-díjas rendező, forgatókönyvíró, színész és producer, Woody Allen. Allen Stewart Kongisberg néven született, egy brooklyni zsidó családba, és tanulmányait   [>>>]

Több humoreszk-válogatás után ezúttal önéletrajzzal jelentkezik korunk egyik legmeghatározóbb amerikai filmes személyisége, a négyszeres Oscar-díjas rendező, forgatókönyvíró, színész és producer, Woody Allen. Allen Stewart Kongisberg néven született, egy brooklyni zsidó családba, és tanulmányait követően előbb színpadra írt poénokat, kisebb jeleneteket, színdarabokat, majd maga is színpadra állt. A hatvanas évek első felében már népszerű stand-up komikus volt a Greenwich Village-i klubokban, majd 65-ben első forgatókönyvét is megírta. A mi újság, cicababa?, melyben kisebb szerepet is kapott, sikert aratott, majd egy évvel később első rendezése is elkészült (Whats Up, Tiger Lilly!). Az igazi nagy sikert a Fogd a pénzt és fuss! (1969) hozta meg, melyet követően nagyjából évente kijött egy-egy újabb alkotással. Olyan filmek következtek, mint a Banánköztársaság, a Játszd újra Sam!, a Szerelem és halál, az Annie Hall (melyért megkapta, bár nem vette át a rendezői és forgatókönyvírói Oscar-díjat), a Manhattan, a Szentivánéji szexkomédia, a Hannah és nővérei (újabb Oscar), A rádió aranykora vagy a Rejtélyes manhattani haláleset. A kilencvenes években készített filmjei, talán az újabb forgatókönyvírói Oscart hozó Éjfélkor Párizsban kivételével, mérsékeltebb sikert arattak: ezekben gyakran el is távolodott az addig szinte „kötelező helyszín New Yorktól, s nem is ő játszotta a főszerepet. Ezt az időszakot magánéleti botrányok is kísérték: volt élettársa, Mia Farrow vádolta meg azzal, hogy nevelt lányát zaklatta – akit később feleségül vett, és most két gyermekükkel élnek együtt, ő pedig még nyolcvannégy évesen is rendszeresen fellép jazz zenekarával. A mozik nemrég mutatták be negyvennyolcadik filmjét (az Egy esős nap New Yorkbant, Timothée Chalamet főszereplésével), és már készül a következő, egy amerikai-spanyol-olasz koprodukció. Mindezekről szó esik természetesen a most magyarul is olvasható memoárban (kivéve a filmkészítés kifejezetten technikai részleteit). De arról is olvashatunk, hogy apja hogyan menekült meg 1916-ban egy elsüllyesztett hadihajóról; hogy melyek voltak a kedvenc gyerekkori könyvei, zenéi és filmjei; hogyan szeretett bele a bűvészetbe; hogyan írta meg első vicces jeleneteit az iskolában (Freudot, az ösztönént és a libidót emlegetve); hogy milyen örömet okozott neki a Daily Mirrorban nyomtatásban látott poénjai; hogy miként választotta a Woody Allen művésznevet; miként vett leckéket, hogy író legyen belőle; hogyan kezdődött és ért véget első házassága; miként lett Ed Sulliban és Bob Hope szövegírója; milyen volt az első forgatása; hogyan ismerkedett meg Diane Keatonnal; milyen benyomást tett rá Budapest a Szerelem és halál forgatása idején; miként kapta az első rajongói leveleket Mia Farrowtól; miként alakult vele a későbbiekben a kapcsolata; vagy hogy miért a Férjek és feleségeket tartja egyik legjobb filmjének. De arról is ír, hogyan kezdődött a Soon-Yi-vel való kapcsolata, s annak kitudódása milyen családi pervatvart indított el; hogy mit gondol volt élettársa őt illető vádjairól; miként zajlott a szexuális abúzus ügyében a vizsgálat; miként viselte a jogi herce-hurcát és az azzal kapcsolatos sajtóanyagokat; hogyan folytatta ezt követően a filmezést; miért az írás a kedvenc foglalatossága; hogyan telnek mostanában a napjai; vagy hogy miért is írta meg ezt az önéletrajzot. A számos anekdotát tartalmazó kötet vélhetően sokakat érdekelni fog - ennek fényében ajánlható beszerzésre. [<<<]