Az Ezüstróka című regényben, amelynek műfaját életregényként jelöli meg a szerző, Balyi Laura/Lora meséli el életének történetét. Schäffer Erzsébet a fülszöveg soraiban arról vall, hogy az asszonyregény központi alakja, létező személy, akinek a könyv lapjain megéledő történetei valójában jócskán   [>>>]

Az Ezüstróka című regényben, amelynek műfaját életregényként jelöli meg a szerző, Balyi Laura/Lora meséli el életének történetét. Schäffer Erzsébet a fülszöveg soraiban arról vall, hogy az asszonyregény központi alakja, létező személy, akinek a könyv lapjain megéledő történetei valójában jócskán alul múlják a valóságot. A hetvenhét éves Lora önti szavakba, életének a huszadik század elejétől egészen napjainkig átívelő krónikáját. A szerző olyan mesterien váltogatja az idősíkokat, hogy az olvasó szinte észre sem veszi az időbeli „ugrásokat, és ezért mindvégig pontosan tudja követni a történet szerte ágazó fonalát. Balyi Laura – a későbbiekben Lora – 1940-ben született Budaesten, édesanyja, Elbert Kata gyönyörű nő volt, nem csoda, ha alacsony származása ellenére is beleszeretett a Kolozsvárról Budapestre elszármazott, Balyi Károly ügyvéd. A férfit azonban az ötvenes években bebörtönzik. Lora és ikertestvére, Kálmán (Kami) ekkor nyolcévesek. Az ügyvéd tanácsára Kata elválik a férjétől, mivel dolgoznia kell, és gyerekeit nem tudja senkire sem rábízni, ezért férje kolozsvári rokonaihoz küldi az ikreket. Itt kezdődik Lora „odüsszeiája, amely élete végégig tart. Kolozsváron döbben rá a kislány, hogy már háromévesen is járt itt, amikor „kölcsönbe adták szülei az apai nagynéninek, aki elhalt gyermeke „pótlékát látta a kislányban. Miután ismét hazatérnek Budapestre, anyja albérlőket fogad be a lakásukba, egyikkel szerelmi kapcsolatba is bonyolódik, egy másik, idősebb férfi pedig szemet vet Lorára, aki szépségével, már kamaszlányként is lenyűgözi a férfiakat. Lora menekül otthonról, és amikor kitör az 56-os forradalom, disszidál Ausztriába, innen elkerül egy olaszországi apácarendhez, a főnökasszony kísérőjeként Rómába is eljut. Később megismerkedik egy táncossal, Imrével, aki feleségül veszi, majd már férjes asszonyként beleszeret Marchellóba, az olasz vendéglősbe, aki a maffia áldozatává válik. Közben Kami is mindent megmozgat annak érdekében, hogy kijuthasson nyugatra, ez sikerül is neki, csak Elbert Kata útlevélkérelmét dobják vissza folyamatosan a hatóságok. Lorára már idős korában ismét rátalál a szerelem, és a Cristiano Adammal, Ádám Krisztiánnal eltöltött esztendők bearanyozzák az élete végéhez közeledő asszony mindennapjait. Az író, „halk szóval, lágyan elringató mondatokkal, lírai hangvétellel, mesterien szövi értékes regénnyé az idős nő életének krónikáját, amely az anya-lánya viszony és a férfi-nő kapcsolat lényegére is rávilágít. A balladisztikus vonásokat is fölmutató, „lélekhangokat megpendítő regény széles körű ajánlásra érdemes. [<<<]