A jelen tanulmánykötet arra vállalkozott, hogy részletekbe menően mutassa be a Kádár-rendszer konszolidációs időszakának főbb vonásait. Lévén egy tanulmánykötetet vesz kézbe a magyar történelem iránt érdeklődő olvasó, minden kérdést nem lehetett a könyv keretei között tisztázni, de az egyes
[>>>]
A jelen tanulmánykötet arra vállalkozott, hogy részletekbe menően mutassa be a Kádár-rendszer konszolidációs időszakának főbb vonásait. Lévén egy tanulmánykötetet vesz kézbe a magyar történelem iránt érdeklődő olvasó, minden kérdést nem lehetett a könyv keretei között tisztázni, de az egyes tanulmányok rávilágítanak a tárgyalt három év, vagyis 1961, 1962 és 1963 meghatározó jellemzőire. Ekkorra ugyanis az 56-os forradalom utáni megtorlások ideje véget ért, tömeges amnesztiát hirdettek, beindultak a lakásépítési programok, az emberek pedig egyrészt belátták, hogy a Szovjetunió érdekszférájába tartozó országnak nincs önálló mozgástere, másrészt a lassú, de fokozatos gyarapodás a korábbi bírálatokat is elcsendesítette. A kötet tanulmányai sorra veszik e három év eseményeit: Takács Tibor előszava után az első egység két tanulmánya (Müller Rudolf, Papp István) a rendőrségről és a megtorlásokról osztja meg olvasóival a legújabb kutatási eredményeket. A második részben Csatári Bence és Koós Levente a művészeti életet és a sport világát veszi górcső alá. A harmadik egységben Bárány Balázs és Krahulcsán Zsolt Marosán György távozását és a Minisztertanács Személyügyi Titkárságának megszűnését vizsgálja, míg Takács Judit és Tabajdi Gábor a negyedik fejezetben a halálbüntetés és a homoszexualitás büntetésének alakulástörténetét tette meg kutatási fókuszául. A záró rész tanulmányai (Sz. Kovács Éva, Takács Tibor) az 1962-es párizsi repülőgépszerencsétlenséget, illetve a nyíregyházi zsidó temető sírrongálásait vizsgálják. A kötet végén a névmutató, a szerzők bemutatása, valamint egy angol nyelvű összefoglaló kapott helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
