Az ókori hadviselés alapegysége volt a phalanx, ez a nehézgyalogosokból álló görög (makedón) harcászati alakzat, amelyet a dárdások vonalba állításával és egymáshoz tömörítésével hoztak létre, s az így létrejött, akár egy kilométer hosszúságú formációt egymással összeérő pajzsokkal védték.   [>>>]

Az ókori hadviselés alapegysége volt a phalanx, ez a nehézgyalogosokból álló görög (makedón) harcászati alakzat, amelyet a dárdások vonalba állításával és egymáshoz tömörítésével hoztak létre, s az így létrejött, akár egy kilométer hosszúságú formációt egymással összeérő pajzsokkal védték. Legyőzhetetlenek voltak – egészen addig, amíg a római legio fel nem tűnt a színen. Myke Cole amerikai katona, biztonsági szakértő és szerző most magyarul is megjelenő könyve pont azt az időszakot (Kr. e. 280-168) helyezi a középpontba, amikor a felemelkedő Róma alapvető katonai formációja szembetalálkozott az addig egyeduralkodó görög-hellenisztikus phalanxszal. Egy kronológiai vázlatot követően bemutatja a két hadviselési formát, azok fegyverzetét, harcrendjét, s az általuk alkalmazott taktikát. Majd eredeti források alapján hat olyan csatát elemez részletesen, ahol a phalanx és a legio mérte össze az erejét. Így megismerhetjük a Kr. e. 280-as hérakleiai, a 279-es asculumi, a 275-ös beneventumi, a 197-es künoszkephalai, a 190-es magnésziai és a 168-as püdnai ütközetet (minden esetben egy áttekintő térképet is segítségül hívva). A kötetet fogalomtár, forrás- és irodalomjegyzék, valamint színes képmelléklet zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]