Az Erdélyi Fejedelemség életre hívását a történelmi kényszer szülte; az oszmán hódítás, valamint a Habsburg uralkodó illegitimnek tekintett koronázása a keleti országrész rendjeit a Szapolyaiak táborába tömörítette. S bár ez a kényszer a mohácsi csatavesztés, majd Buda elfoglalása miatt fájó volt,   [>>>]

Az Erdélyi Fejedelemség életre hívását a történelmi kényszer szülte; az oszmán hódítás, valamint a Habsburg uralkodó illegitimnek tekintett koronázása a keleti országrész rendjeit a Szapolyaiak táborába tömörítette. S bár ez a kényszer a mohácsi csatavesztés, majd Buda elfoglalása miatt fájó volt, mégis azt látjuk a fejedelemség 120 éves történetében alaposabban elmélyedve, hogy a magyar kultúra, s ezzel együtt a bontakozó protestáns hit nem maradhatott volna meg a fejedelemség nélkül, kiváltképp, ha figyelembe vesszük, hogy a 16. század végére már nem csupán a megmaradás volt a kérdés, az új állam elkezdett prosperálni, a fejedelemség virágozni. Oborni Teréz ezt a történetet dolgozza fel legújabb monográfiájában, ami – címéhez híven – ez erdélyi aranykor néhány évtizedével ismerteti meg az olvasókat. Ennek fényében a fejedelemség alapításától (1570–1571) kezdve Bethlen Gábor uralkodásáig narrálja az eseményeket kronologikus rend szerint: ebben a néhány évtizedben a Szapolyaiak, Fráter György, valamint a felemelkedő Báthory dinasztia játszotta a főszerepet. A fejedelemség a harmincéves háború (1618–1648) időszakára a meghatározó európai protestáns országokkal került egy szövetségi rendszerbe, jelentőségét nemzetközileg is elismerték. A kötet második felében tematikus fejezeteket találunk, melyek az erdélyi államiság kérdésével, a fejedelmek feleségeivel, az adórendszerrel, a székelyek megváltozott közjogi helyzetével, a közigazgatással, a fejedelmek uralkodói címeivel, valamint a vallási türelem kérdésével foglalkoznak. A záró fejezet új megvilágításba helyezi a fejedelemséget, mivel benne 16. századi útirajzokat ismerhetünk meg Erdélyről. A kötetet bibliográfia és a mutatók zárják. Igényes történeti munka, történészeknek és érdeklődő olvasóknak ajánljuk. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]