Agatha Christie a „krimik koronázatlan királynőjeként vonult be az irodalomtörténetbe. Mary Westmacott álnéven romantikus regényeket is írt, de az utókor számára többnyire közel nyolcvan detektívregénye és nagy sikerű West End-i, színpadi darabjai avatták feledhetetlenné. Statisztikák szerint a   [>>>]

Agatha Christie a „krimik koronázatlan királynőjeként vonult be az irodalomtörténetbe. Mary Westmacott álnéven romantikus regényeket is írt, de az utókor számára többnyire közel nyolcvan detektívregénye és nagy sikerű West End-i, színpadi darabjai avatták feledhetetlenné. Statisztikák szerint a könyveit Shakespeare művei és a Biblia után ma is a legtöbben olvassák világszerte. A kötetet méltató fülszövegében olvasható kritikák szerint, azonban az Életem című, most megjelent életrajzi regénye a legjobb könyv, amit valaha írt. A írónő könnyed, élvezetes stílusban kalauzolja olvasóit abba a világba amelynek gyermekkorában, majd felnőve „szereplője, részese volt. A kötetben kirajzolódik egy érzékeny és sérülékeny gyermek és nőalak, aki asszonyként a krimiirodalom legmeghatározóbb alakjává vált. Kislányként befelé forduló, magányos lélek volt, aki önmaga szórakoztatására a gazdag fantáziája által életre hívott történeteket lejegyezte. A különös rejtélyekben és a misztikában is kalandozó cselekmények szinte a semmiből teremtették meg azt a világot, amely a későbbiekben a „védjegyévé vált. Viktoriánus korba visszanyúló családtörténetéből kirajzolódik az angol közép és felsőosztály helyzete, amelyben Agatha átélhette a korabeli táncmulatságokat, egy ilyen alkalommal ismerte meg Archibald Christie-t, a Royal Flying Corps pilótáját, akivel 1914-ben házasságot kötött, kapcsolatuk a későbbiekben zátonyra futott, 1928-ban elváltak, egy leánygyermekük született. Első férjével sokat utazott világban és már ekkor rabul ejtették a „csodás kelet érdekességei. Második férjét, a fiatal régészt, Max Mallowant, Christie negyvenévesen ismerte meg egy közel-keleti útja során, 1930. szeptember 11-én házasodtak össze. A férfi munkája során beavatta őt „mestersége rejtelmeibe és ezeket az élményeit gyakorta beépítette regényeibe az írónő. Az élettörténetét papírra rögzítő Christie 1950. áprilisában kezdte írni kötetét, majd tizenöt év múltán, hetvenöt éves korában tett pontot az életrajz végére. A gazdag pálya bemutatásában nem lineárisan halad előre, mert szabadon csapongó képzelete vezeti, irányítja, miközben papírra veti regényes és izgalmas hétköznapjait, amelynek nyomán egy páratlan tehetségű asszony értékes és élvezetes stílusban megérzékített élettörténete „manifesztálódik. Széles körben érdemes ajánlani a vaskos kötetet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]