Az évtizedekig az Egyesült Államokban élő és oktató katolikus filozófus gondolkodását a hagyományos metafizika határozta meg, amely szerint az objektív valóság megismerhető, de csak korlátozottan, így Isten tekintetében nem. Molnár Tamás nem „katedrafilozófus volt, hanem közéleti szerepeket is   [>>>]

Az évtizedekig az Egyesült Államokban élő és oktató katolikus filozófus gondolkodását a hagyományos metafizika határozta meg, amely szerint az objektív valóság megismerhető, de csak korlátozottan, így Isten tekintetében nem. Molnár Tamás nem „katedrafilozófus volt, hanem közéleti szerepeket is vállalt, társadalmilag aktív értelmiségi volt, ennek megnyilatkozása ez a kis könyv is, amelyet a rendszerváltozás éveiben írt, és amely 1991-ben, eredetileg francia nyelven jelent meg, és csak most válik magyarul olvashatóvá. Ez a tény különös nyomatékot ad gondolatainak, hiszen a hidegháború végén, az egypólusú világrend – utóbb átmenetinek bizonyuló – kezdetén, a liberális demokrácia szárba szökkenésének éveiben figyelmeztette olvasóit az Egyesült Államok túlzott hatalmi törekvéseinek veszélyeire. Az előszóban elmondta, hogy a magát öröknek és optimálisnak képzelő nyugati társadalom, amikor meghódít egy területet – mint 1989 után Kelet- és Közép-Európát -, nem tűzi ki a győztes zászlaját, hanem lassan, alattomosan kiterjeszti a maga életmódját, életfölfogását a birtokba vett területek népeire. Viszont a közép-európai nemzeti államok nem akarják a maguk képére formálni a világot, legföljebb a szomszédaikra szeretnének hatással lenni. Az amerikaiak agya viszont más rugóra jár, ugyanis bevándorló alapú a társadalmuk, ezért könnyebben formálható és formáló. És mivel az USA az I. világháború révén komoly befolyást szerzett Európában, ez azóta csak erősödött. Molnár Tamás röviden áttekinti az Európát fölosztó jaltai konferencia (1945) és az Európát újra egyesítő berlini falbontás (1989) közötti évtizedek történéseit; olvasmányos esszéstílusban mutatja be a jólétre alapozó, ám igazi perspektívát nem adó, téloszt ki nem jelölő amerikai társadalmat; figyeli az Egyesült Államok lopakodó vagy nyílt térnyerésének jeleit, miközben az USA térvesztést is elszenved a világban. Megállapítja, hogy az amerikai modell befolyásos marad akkor is, ha az USA katonai és gazdasági ereje már túljutott a zenitjén. A szerző számol az amerikai protestáns hagyományokkal, a liberalizmus tradícióival, és utal arra, hogy a Coca Cola és a hamburger meghódította a világot. Molnár Tamás pikírt megjegyzésekkel sem takarékoskodó Amerika-kritikáját Kucsera Tamás Gergelynek a szerzőről szóló írása (A század tanúja – Molnár Tamás) vezeti be, valamint Alain De Benoist és S. Király Béla tanulmánya zárja. A követhető okfejtéseket olvasmányos formában előadó esszé minden kortörténet és világpolitika iránt érdeklődő olvasó figyelmére érdemes. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]