Coco Chanel (1883-1971) francia divatdiktátor neve mára fogalommá vált, a róla elnevezett kiskosztümmel és parfümmel örökre bekerült a halhatatlanok panteonjába. Az első világháborút megelőző években valóságos forradalmat robbantott ki a divat világában: a korábbi keskeny sziluettel szemben a   [>>>]

Coco Chanel (1883-1971) francia divatdiktátor neve mára fogalommá vált, a róla elnevezett kiskosztümmel és parfümmel örökre bekerült a halhatatlanok panteonjába. Az első világháborút megelőző években valóságos forradalmat robbantott ki a divat világában: a korábbi keskeny sziluettel szemben a húszas évek laza vonalvezetését, a selymek helyett a jerseyt, a redőzések helyett a vonalak tisztaságát, a gyémánt helyett a bizsut alkalmazta az öltözködésben. Az egyszerűség diszkrét, kifinomult eleganciával párosult Chanelnél, divatháza - amely ma is a rue Cambon-on áll - a legjelentősebb francia divatcégnek számít. Ennyi a szűkre szabott életrajz, ám a Cocoért rajongó szerző, Henry Gidel monográfiája ennél sokkal többel ajándékozza meg az érdeklődőket. Az egyházi árvaházban felnevelt kislány, eredeti nevén, Gabrielle Chanel már kamaszlányként is rendkívülien erős egyéniség volt. Csinos "pofikája" sok férfinak feltűnt, mígnem egy gazdag aranyifjú kitartottja lett. Azonban sokkal önérzetesebb volt annál, mintsem ezt a sorsot sokáig vállalja, ezért Párizsba ment, hogy két keze munkájával keresse meg a kenyerét. Először egy kalapkészítő üzletben dolgozott alkalmazottként, majd maga is kicsinyke boltot nyitott, különleges "fejfedői" csakhamar igen népszerűek lettek a párizsi divathölgyek körében. Egyre jobban kezdte foglalkoztatni a divat "egésze" és az anyagokkal való "művészkedés", ezért azután - az első világháborút megelőző években - ruhatervezéssel kezdett foglalkozni. Szalonja egyre nagyobb lett, az itt készült ruhák pedig egyre kedveltebbek. Mindez köszönhető volt annak is, hogy Chanel nemcsak kitűnő divattervező, de remek üzletasszony is volt, akit végtelenül konoknak, már-már megátalkodottnak ismertek szeretői és barátai is. Bár többször is szerelmes volt, kegyeiért egy angol királyi herceg, egy német diplomata, egy híres francia költő és egy világhírű filmrendező vetélkedett, ő sohasem akart férjhez menni, ezért az érte rajongó férfiak házassági ajánlatát rendre visszautasította. Karriere töretlenül folytatódott haláláig, és párizsi palotájának kapuja mindig nyitva állt a francia főváros művészvilága előtt. A kitűnő monográfia nemcsak magánéletének lírai epizódjait eleveníti föl, de a társasági élet eseményeinek bemutatásával érdekfeszítő korrajzot is ad. A divattervező kémmúltja természetszerűleg nem jelenik meg a 2000-ben íródott műben, hiszen addig csak pletykák keringtek erre vonatkozóan, és csak később kerültek elő azon bizonyítékok, melyeket Hal Vaughan írt meg Egy ágyban az ellenséggel. Coco Chanel titkos háborúja (legutóbb: 201423154) című munkájában. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]