A kötet szerzői napjaink hazai egészségügyének kérdéseit boncolgatják, de kevéssé orvosszakmai, inkább történeti, még inkább társadalomlélektani szempontból. Az előzményeket és a kiindulást Költő Előd Ernő tanár Az emberiség a változások tükrében című esszéjében vázolja föl. Rámutat, hogy a 17.
[>>>]
A kötet szerzői napjaink hazai egészségügyének kérdéseit boncolgatják, de kevéssé orvosszakmai, inkább történeti, még inkább társadalomlélektani szempontból. Az előzményeket és a kiindulást Költő Előd Ernő tanár Az emberiség a változások tükrében című esszéjében vázolja föl. Rámutat, hogy a 17. század elejétől az emberiség gondolkodásában jelentős, majd egyre gyorsulóbb ütemű változások következtek be; kialakult a fogyasztói társadalom, a kis közösségek helyét átvette a globalizmus, illetve a társadalom atomizáltsága, a technológiák meg felülkerekedtek az embereken, miközben azok levetkőzték magukról a hitet. E tendenciák miatt eltorzult a társadalom tudata, fölhígultak a közösségi normák, ezért az emberek mind több megválaszolatlan kérdésbe ütköztek, ezáltal sebezhetőkké váltak. Nem bíznak senkiben vagy épp naivul hiszékennyé válva sztereotípiákat tesznek magukévá. Ebbe a helyzetbe ütött be 2020-ban a világjárvány, amely végképp összezavarta emberek millióinak tudatát. A kötet szerzői – szakorvos, természetgyógyász, mentálhigiénés szakember, jogvédő, lapszerkesztő, tanár, kutatóorvos, pszichológus – a Covid-járvány által felszínre hozott temérdek kérdésre, főként a járvány következményeként kialakult vélt vagy valós problémákra keresnek válaszokat, kínálnak megoldási javaslatokat. Szebeni János immunológus a Covid-vakcinák lehetséges mellékhatásait veszi számba; Bardócz Zsuzsanna akadémikus azt a meglepő kérdést teszi föl: egyáltalán oltásnak nevezhető-e az mRNS-típusú vakcina. Pappné Moraret Andrea személyes hangú emlékezésben idézi föl a pandémia időszakát, amikor az oltással kapcsolatos viták már-már a családtagokat is eltávolították egymástól. Egy-egy írásban szó esik a járványhoz kapcsolódó internetes tartalmakról és zaklatásokról, a járvány globalizmusra gyakorolt hatásáról, tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerepére. Több szerző – Horváth Katalin, Matyijcsik Sándor – foglalkozik a hazai egészségügy közelmúltbeli és jelenkori helyzetével; ugyancsak több szerző – Korber Viktória, Daróczi Zoltán – ír az egészségtudatosság problémáiról. A kötet írásainak kisebb része tudományos igényű immunológiai, virológiai, farmakológiai szaktanulmány, nagyobb hányaduk olvasmányos esszé, elgondolkodtató véleménycikk, vallomás, emlékezés. De valamennyinek a mondandója arra konkludál, hogy a mai kor emberének – aki túlbonyolított életformát alakított ki magának, miközben folyton a kényelmére gondol – végre őszintén szembe kéne néznie az egészségügy valós problémáival. Ez a jövő kérdésének egyik kulcsa. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
