Másfél évtizeddel ezelőtt jelentek meg kötetbe gyűjtve Ligeti György (1923-2006) zeneszerző válogatott írásai (201026179). Ezen kötet folytatása a most megjelent kötet, mely egyrészt a Ligetivel 1967 és 1998 között készült és nyomtatásban megjelent interjúkat, valamint a zeneszerző 1949 és 1972   [>>>]

Másfél évtizeddel ezelőtt jelentek meg kötetbe gyűjtve Ligeti György (1923-2006) zeneszerző válogatott írásai (201026179). Ezen kötet folytatása a most megjelent kötet, mely egyrészt a Ligetivel 1967 és 1998 között készült és nyomtatásban megjelent interjúkat, valamint a zeneszerző 1949 és 1972 között elhangzott előadásait és hozzászólásait tartalmazza. A válogatást Kerékfy Márton és Bíró Viola végezte, természetesen jóval nagyobb anyagból összeállítva egy szűkebb, ám így is reprezentatív válogatást. Nagy segítséget jelentettek számukra Halász Péter és Monika Lichtenfeld Ránki-bibliográfiái, az ezekben felsorolt összesen 123 interjún túl azonban saját kutatómunkájuk során további huszonhárom interjúra bukkantak, melyekből szintén válogattak a kötetbe. A beszélgetések kisebb része eredetileg magyarul született, ám a válogatás nagyobb részét azon interjúk fordításai adják, amelyek német, francia vagy angol nyelvűek voltak. A kötetben, időrendben olvashatjuk a beszélgetések szövegeit, magyarázó jegyzetekkel kiegészítve. Az első 1967-ben készült, a Lontano című zenekari darabról beszélgetett Josef Häusler egy baden-badeni rádióban a zeneszerzővel, melynek szövege 1970-ben jelent meg nyomtatásban; az utolsó pedig 1998-ben készült, ebben Hans-Christian von Dadelsen beszélgetett az akkor hetvenöt esztendős Ligetivel. Az ezek közötti interjúkban egyebek mellett olyan témákról esik szó, mint Ligeti zenei nyelvének fejlődése élete kolozsvári időszakától a Requiem megszületéséig (1966), élete bécsi szakasza, a Melodien ősbemutatója és a Hamburgi Zeneművészeti Főiskola zeneszerzésosztálya vezetésének elfogadása 1971-ben, 1977-ben megfogalmazott jövőbeli tervei és a populáris zene esztétikai kvalitásai, a „sehová nem tartozás vagy a „mindenhová egy kicsit tartozás és az életművének sajátosságai közötti összefüggések, a Le Grand Macabre című opera megírása (1974-77) utáni alkotói válsága, a hemiolaképzés hatása az újabb metrikai és ritmikai gondolkodásmódjára, a számítógépes gondolkodásmód vagy az afrikai ritmusok hatása a zenéjére. Az interjúkat követik Ligeti összegyűjtött írásai és hozzászólásai, összesen tizenegy szöveg, melyek nagyobb része a Gesammelte Schriften címmel 2007-ben megjelent kötetből lett válogatva, kiegészítve néhány azóta előkerült írással. Az 1950 és 1973 között megjelent szövegek egyebek mellett olyan témákkal foglalkoznak, mint a romantikus zene, a népi zenekarok kérdése, az új zene második forradalmának előzményei, Anton Webern születésének 75. évfordulója, Boulez III. zongoraszonátája, az elektronikus zene oktatásának első tapasztalatai, a zeneszerzés-oktatás új útjai, komponálás hangszínekkel vagy a zene és a politika kapcsolata. A kötet függelékében zenetörténeti ki kicsoda, a kötetben említett Ligeti-művek listája, a zeneszerzővel készült interjúk jegyzéke, valamint névmutató kapott helyet. Minden nagyobb zenei gyűjteménybe ajánlható kiadvány. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]