Az akadémiai Trianon-kutatócsoport elmúlt öt évének eredményeit is tükrözi Ablonczy Balázs legújabb, a békeszerződés aláírásának századik évfordulójára időzített kötete. A szerző az 1918-as összeomlás és a békeszerződés 1920. június 4-i aláírása közötti időszak történetét tárgyalja, rendhagyó módon
[>>>]
Az akadémiai Trianon-kutatócsoport elmúlt öt évének eredményeit is tükrözi Ablonczy Balázs legújabb, a békeszerződés aláírásának századik évfordulójára időzített kötete. A szerző az 1918-as összeomlás és a békeszerződés 1920. június 4-i aláírása közötti időszak történetét tárgyalja, rendhagyó módon azonban nem a politika- és diplomáciatörténetre fókuszálva. A könyv egyes fejezeteiben elsősorban azt igyekszik bemutatni, hogy a magyar társadalom miként élte meg a háborús összeomlás, a forradalmak, az ellenforradalom és Trianon időszakát, és hogy milyen összefüggés van a politika, a párizsi békekonferencia, a nagy- és kishatalmi tervek, illetve a magyar társadalom mindennapi tapasztalatai között. Az első fejezetben a „Mi lett volna, ha? kérdésével foglalkozik a szerző, és rögtön rávilágít, hogy pont Trianon kapcsán miért nem is annyira történelmietlen ez kérdésfelvetés. Ezt követik a gyakran helytörténeti vagy egy-egy társadalmi csoporttal foglalkozó, tanulmányértékű fejezetek. Hogyan élte meg Gyulafehérvár és a vármegye az Erdély Romániához csatolását kimondó, 1918. december 10-i nyilatkozat elfogadását? Milyen volt a Tanácsköztársaság külpolitikája, a területi kérdésekhez való hozzáállása? Milyen mértékű volt az erőszak, mely 1918 és 1920 között, három hullámban érintette a történelmi Magyarország területén élőket? Milyen szempontok befolyásolták az utódállamok (Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia) területi követeléseit? Milyen kérészéletű államok alakultak Magyarország területén, 1918 és 1921 között? Miként zajlott le az impériumváltás Erdélyben, Bácskában vagy a Felvidéken? Milyen méreteket öltött 1918 után a megszállás alatt lévő, illetve elcsatolt területekről a magyarok menekülése? Milyen volt a csak „vagonlakó-ként emlegetett emberek élete? Milyen méreteket öltött az elszegényedés a trianoni Magyarországon? Hogyan érintette a lakosságot a szénhiány és a spanyolnátha-járvány? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszik válaszolni a kötet. A kiadványt bibliográfia, jegyzetek és névmutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]