Csak amikor Manhattanbe költözött, akkor gondolkozott el Erik Larson történész azon, hogy mennyire másként élhették meg 2001. szeptember 11-ét a New York-iak, mint ők, akik messziről, a tévéből figyelték a rémálom kibontakozását. Támadás érte a várost, amely az otthonuk volt. Szinte azonnal London   [>>>]

Csak amikor Manhattanbe költözött, akkor gondolkozott el Erik Larson történész azon, hogy mennyire másként élhették meg 2001. szeptember 11-ét a New York-iak, mint ők, akik messziről, a tévéből figyelték a rémálom kibontakozását. Támadás érte a várost, amely az otthonuk volt. Szinte azonnal London és az 1940-41-es német légitámadások jutottak az eszébe, és eltűnődött, hogy az ördögbe vészelhették át ezt annak idején a londoniak: ötvenhét egymást követő éjszakai bombázást, amit az elkövetkező hat hónapban egyre hevesebb éjszakai rohamok sorozata követett. Legfőképpen Winston Churchill miniszterelnök járt a fejében: ő vajon hogyan birkózott meg ezzel? Na és a családja, a barátai? Milyen érzés lehetett számára, hogy szeretett városát bombázzák, sőt lehet, hogy ez csak előjátéka a német inváziónak? Erre volt kíváncsi a szerző, aki többéves kutatómunkája során naplókat, visszaemlékezéseket, eredeti levéltári dokumentumokat nézett át, köztük olyan sokáig titkosított hírszerzési jelentéseket, melyek csak a közelmúltban váltak kutathatóvá. A Fény és árnyék 1940. május 10-én veszi kezdetét: azon a napon, mikor a náci Németország lerohanta Hollandiát és Belgiumot, egyben brit miniszterelnökké nevezték ki Churchillt. Az elkövetkező tizenkét hónap történései elevenednek meg a lapokon, a középpontban természetesen a miniszterelnök alakjával. Megismerhetjük Chamberlain távozásának körülményeit és a kormányváltást; alig két héttel később a dunkerque-i evakuációt; a Sas napot, vagyis a RAF elleni elsöprő erejű hadjárat nyitónapját és az azt követő zavarodottságot; a brit légierő első reakcióit a támadásokra; Churchill augusztus 20-i alsóházi beszédét a hadi helyzetről; az október 14-i bombázásokat, mikor az egyik bomba a Downing Street 10. közelében csapódott be; a franciáknak címzett október 21-i rádióbeszédet; Coventry legsúlyosabb bombázását november 14-én; a Roosevelt amerikai elnöknek december 7-én írt döntő jelentőségű levelet; Churchill 1941. január 14-i látogatását Scapa Flow-ban; Lord Beaverbrook repülőgépgyártási miniszter lemondásának körülményeit; Rudolf Hess skóciai berepülését, pont Churchill kinevezésének egyéves évfordulóján; a Pearl Harbor elleni japán támadás közvetlen következményeit; vagy éppen Churchill és kísérete 1941. karácsonyi washingtoni tárgyalásait. A kötetet jegyzetek, bibliográfia, valamint név- és tárgymutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]