A proletárdiktatúra Magyarországon nem került volna hatalomra, ha nincs a világháborút követő összeomlás, ha a tehetetlen Károlyi-féle kormányzás nem mélyíti el a válságot – állapítja meg a történész. Amikor 1919. március 21-én a kommunisták, a szakszervezeti bürokraták és a progresszív   [>>>]

A proletárdiktatúra Magyarországon nem került volna hatalomra, ha nincs a világháborút követő összeomlás, ha a tehetetlen Károlyi-féle kormányzás nem mélyíti el a válságot – állapítja meg a történész. Amikor 1919. március 21-én a kommunisták, a szakszervezeti bürokraták és a progresszív értelmiségiek átvették a hatalmat, egy viszonylag rövid, de drámai történésekben bővelkedő korszak köszöntött hazánkra. Csunderlik Péter, a 19-20. századi társadalomtörténet és a radikális mozgalmak históriájának kutatója monográfia keretében dolgozta föl a Tanácsköztársaság 133 napjának történetét. Könyvének első része a proletárdiktatúra előzményeinek alapos áttekintése, kezdve a honi munkásmozgalom történetével, folytatva az őszirózsás forradalommal, és végezve a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásával. A második rész a 133 napos „vörös farsang tematikus alfejezetekbe foglalt története; a szerző külön-külön szól az új állam jogi helyzetéről, alkotmányozásáról, oktatáspolitikájáról, a politizálás szimbolikus elemeiről, a kommün egyházellenességéről, gazdaság-, szociális- és társadalompolitikája jellemzőiről, a polgári sajtó fölszámolásáról, a forradalmi bíráskodásról, a Vörös Őrség fölállításáról és a kulturális politikáról. A szerző több helyütt is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az értelmiségnek volt egy jószándékú, használni akaró rétege, amely azonban türelmetlenül, a kommunista hatalomátvétellel és a diktatúrával vélt gyorsan jövőt formálni és célt érni. A harmadik részben beszél a szerző – relativizáló módon – a Tanácsköztársaság terrorjáról, a belső ellenforradalmi erők elleni és a rendszervédő harcokról, végül a bukásról. Az utolsó fejezet a Tanácsköztársaság Horthy-korszakra eső értékeléséről (e témáról a szerző önálló kötetet állított össze A „vörös tatárjárás címmel), illetve 1945 utáni emlékezetéről számol be. Csunderlik Péter a forrásokon és szakirodalmi megállapításokon alapuló, gondosan dokumentált, jegyzetekkel ellátott, idézetekben és szemelvényekben bővelkedő könyve tényfeltáró mű, amely – miközben folyton hivatkozik a maga objektivitására – mérlegeli a magyar kommün megítélésének baloldali és jobboldali túlzásait is. A magyarországi Tanácsköztársaság rövid története alcímű monográfia a téma és a kor alapművei közé tartozik. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]