A volgográdi születésű, majd német állampolgárként, Németországban élő és alkotó Sasha Marianna Salzmann, napjainkat érintő témát dolgozott fel regényében rendkívüli érzékenységgel. Ukrajna történelme szolgál hátteréül négy nő élettörténetének, amelyen keresztül az ország századokig visszavezethető   [>>>]

A volgográdi születésű, majd német állampolgárként, Németországban élő és alkotó Sasha Marianna Salzmann, napjainkat érintő témát dolgozott fel regényében rendkívüli érzékenységgel. Ukrajna történelme szolgál hátteréül négy nő élettörténetének, amelyen keresztül az ország századokig visszavezethető anomáliái körvonalazódnak, mindaz, ami az itt élők mindennapjait máig meghatározza. Lena zsidó családba született, szegény körülmények között nőtt fel, de nagymamája, aki Szocsiban élt minden nyáron bearanyozta a kislány életét. Lenát tanár édesapjához szeretetteljes, őszinte érzelmi viszony fűzte. Édesanyja volt a szigorúbb, szabálykövető, ő sokszor megbüntette a kislányát. Lena szeretett tanulni, elvégezte az orvosi egyetemet, majd elképzelhetetlenül nehéz körülmények között kellett praktizálnia, amikor megismerkedett élete nagy szerelmével, Edillel a férfi teherbe ejtette őt, de a gyermeket nem vállalta fel. Lena kétségbe volt esve, de nem akart megalázkodni, könyörögni, inkább megpróbálta elfelejteni szerelmét. Megismerkedett Daniellel, hozzáment feleségül, a férfi pedig sajátjaként nevelte a kislányt, akit Edinek neveztek el. Egyre nehezebben éltek meg Ukrajnában, a Szovjetunió felbomlása után sem javult a helyzet, nem akartak tovább szülőhelyükön maradni, Németországba mentek. Edi már itt nőtt fel és Berlinben próbálta megtalálni önmagát. Anyai barátnőjének, Tatyjánának a lánya, Nina mindig is közel állt hozzá. Edi azonban szabadabb szellemű Ninánál, őt kevésbé tudta az édesanyja korlátok közé szorítani. Németországban egy zsidó közösségi vacsorán összejön a rokonság, Edi, mint mindig most is kívülállónak érzi magát, közli a kissé kapatos társasággal, hogy Csecsenföldre akar menni, amit a szülei őszinte elképedéssel fogadnak. Végül Edi, Ninával folytatott meghitt beszélgetése, az út tervezgetése a marihuánás cigaretta füstjében száll el Számos allúzión keresztül mesél a szerző ennek a négy nőnek az életéről, miközben az időben és térben összefonódó, váltakozó politikai struktúrák személyekre lebontott hatását pásztázza, azt, hogyan darálja be a rendszer mindazokat, akik nem alkalmazkodnak annak íratlan szabályaihoz. Az elgondolkodtató regény, vélhetően a kitűnő fordításnak is köszönhetően magasfokú irodalmi élménnyel ajándékozza meg mindazokat, akik értő módon fordulnak a téma felé. " [<<<]