Tudvalevő, hogy a politológus Bogár László fő kutatási területe a globalitás hatalmi rendszere. 2016 és 2025 között írott mintegy kilencven rövid jegyzete is a globális világ ezredforduló utáni évtizedeinek kérdéseit veszi sorra. A szerző kiinduló gondolata, hogy a történelmi jelentőségű fordulatok   [>>>]

Tudvalevő, hogy a politológus Bogár László fő kutatási területe a globalitás hatalmi rendszere. 2016 és 2025 között írott mintegy kilencven rövid jegyzete is a globális világ ezredforduló utáni évtizedeinek kérdéseit veszi sorra. A szerző kiinduló gondolata, hogy a történelmi jelentőségű fordulatok idején rendre föltűnnek olyan politikusok, akik megjelenítik a fordulat természetét – Donald Trump ilyen karakter. Bogár László úgy véli, hogy a jelenkor a krízisek kora, mert három nagy ciklusvég esik egybe, és e ciklusvégek energiái egymást erősítve megrendítő változást hozhatnak a világra. Az első ciklusvég az amerikai világuralom évszázadának vége; a második a Nyugat-Európa fél évezrede tartó globális hatalmának vége; a harmadik a világot több ezer éve jellemző szellemi energiamező kifulladása, amelynek a természetéről még keveset tudunk, de pusztító hatása érezhető. Ebben a helyzetben az USA válaszút elé érkezett: vagy folytatja költséges háborúit, a világ többi részére terhelve adósságait, és ezzel romlásba döntve a világot, vagy egyezségre jut a világ más hatalmi központjaival egy „koalíciós világkormányzás kialakítása érdekében. Ebben a helyzetben Donald Trumpnak most úgy kellene egyezségre jutnia Oroszországgal és Kínával, hogy a Nyugat válságát is menedzselni tudja. A szerző az utóbbi évtized eseményeit elemezve arra keres választ, hogyan tud megfelelni e hatalmas kihívásnak az amerikai elnök. A 2017. évi elnökválasztást megelőző kampányidőszaktól 2025. tavaszáig tartó korszak jelenségeit taglalja a globális válságok szempontjából. Szerinte Trump egy „élő Molotov-koktél, amelyet az amerikai választók azokra az elitekre, a mélyállam, az alig látható háttérhatalom alakjaira dobtak, akik ellopták az életüket. A szerző nem feledkezik meg olyan válságjelenségek elemzéséről sem, mint az Egyesült Királyság kiválása az EU-ból, az amerikai hadsereg külföldi, ázsiai jelenléte, Ukrajna válsága vagy épp a média valóságformáló szerepe. Könyve utolsó, 2025. márciusában írott jegyzetében a szerző nem tud megnyugtató megoldást fölmutatni, csak a jelenkor folyamatait ábrázolja: Amerika és Európában Németország hatalmi befolyása meggyöngült, Putyin Oroszországa működik, Kína pedig látványosan emelkedik. Bogár László írásai ugyan Trumpról szólnak, de mégis az az aggodalom vezeti, hogy egy világkataklizma magyar vonatkozásban nehogy újabb Mohácshoz vagy Trianonhoz vezessen. [<<<]