A transzszexuálisokkal foglalkozik Vidra Szabó Ferenc és Hős Gábor dokumentumkönyve. Arról a szinte láthatatlan társadalmi csoportól van szó, amelyről mind a mai napig nagyon kevés hiteles információval rendelkezik a magyar társadalom, és emiatt velük kapcsolatban sok és mély előítélet él. A
[>>>]
A transzszexuálisokkal foglalkozik Vidra Szabó Ferenc és Hős Gábor dokumentumkönyve. Arról a szinte láthatatlan társadalmi csoportól van szó, amelyről mind a mai napig nagyon kevés hiteles információval rendelkezik a magyar társadalom, és emiatt velük kapcsolatban sok és mély előítélet él. A transzszexuálisok a születésükkor rájuk osztott biológiai nemet nem érzik önazonosnak, és mindez frusztrációt, elidegenedést okoz számukra. Egyesek mindezt már gyermek- vagy serdülőkorukban érzik, mások csak felnőttként döbbennek rá, hogy „rossz testbe születtek. A felismerésről az elfogadásig hosszú út vezet, nem is beszélve arról az állapotról, mikor végre elérhetővé válik a test és a lélek harmóniája (általában, de nem mindig hormonkezelésekkel és nemi helyreállító műtétek sorozatával, valamint a hivatalos nemváltás megtörténtével). Azonban nemcsak a közvetlen érintetteknek kell mindezzel szembenézniük az ún. tranzíció folyamata során, hanem a családtagoknak, barátoknak, iskolatársaknak és munkatársaknak is, akik részéről azonban gyakori az elutasítás. A téma tabujellegét már az is mutatja, hogy a magyar nyelvben a téma alapkifejezései sem állnak rendelkezésre, a leginkább külföldről átvett szavak pedig még inkább elidegeníthetik a témát a kívülállóktól. E kommunikációs gát lebontásában kíván segíteni a kötet. Egyrészt megismerhetjük belőle huszonhárom érintett és három közvetlen családtag történetét, a helyzet felismerésétől és a felvállaláson át a nemváltás orvosi és hivatali útvesztőiig. A szerzőpáros törekedett arra, hogy minél sokszínűbb legyen a „merítés: legfiatalabb interjúalanyuk 16, a legidősebb pedig 59 éves, budapestieken kívül találunk köztük vidéki városban vagy községekben élőket, társadalmi hátterét tekintve pedig rejtőzködő egyetemistát, jól kereső menedzsert, állami gondozott személyt, hívő keresztényt, drogfogyasztó prostituáltat, de többgyermekes családapát is. A kötet szereplőit, természetesen anonimizált formában, a nemváltoztatási szakaszok egymást követő sorrendjében ismerhetjük meg, így elsőként a nagykorúság határán álló fiatalok tapasztalatait, a húszas években járó transzszexuális nők és férfiak élethelyzeteit, akik épp elindultak a nemváltás útján vagy már annak valamely állomásánál tartanak, végül a folyamaton túlesett személyeket. Az utolsó előtti fejezet három interszex embert mutat be (akik nem sorolhatók be kizárólagosan tipikus női vagy férfi kategóriába, vagy mindkettőnek megfelelnek), a záró rész pedig három érintett párt szólaltat meg. A zárszó a transzszexuális emberek hazai jogi helyzetének változását ismerteti. A témában hiánypótló kötet – ennek fényében széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]