Botlik József kisebbségkutató történész, egyetemi tanár számos könyvben és tanulmányban foglalkozott a magyar államtól elszakított területeken élő magyarság viszontagságaival. Újabb kötetében a Kárpát-medence nyugati végeire vezeti el olvasóit. Az I. világháború utolsó napjaitól Trianonig ívelő   [>>>]

Botlik József kisebbségkutató történész, egyetemi tanár számos könyvben és tanulmányban foglalkozott a magyar államtól elszakított területeken élő magyarság viszontagságaival. Újabb kötetében a Kárpát-medence nyugati végeire vezeti el olvasóit. Az I. világháború utolsó napjaitól Trianonig ívelő nemzeti sorstragédiánk egyik legfájóbb pontja volt, hogy egykori társországunk és háborús fegyvertársunk, Ausztria is benyújtotta a történelmi Magyarország nyugati területeire vonatkozó követeléseit, sőt, a többi szomszédos néphez hasonlóan politikai és katonai vezetése szintén a tettek mezejére lépett. A szerző bemutatja, miként vetődött fel a frissen kikiáltott osztrák köztársaság vezető köreiben a területszerzés ötlete, s ez miféle reakciókat váltott ki Magyarországon. Ismerteti a követelt vidékeken élő népességnek az esetleges impériumváltáshoz való hozzáállását is, hiszen külön érdekességnek számított, hogy nem csupán a magyar, hanem a német és délszláv (horvát és szlovén) nemzetiségű lakosság többsége sem kívánt elszakadni a magyar koronától. Korabeli dokumentumok és források alapján bemutatja a Nyugat-Magyarországra vonatkozó nagyhatalmi, továbbá osztrák, cseh és szerb elképzeléseket, igényeket, Nem rejti véka alá véleményét a "hazaáruló" forradalmak és a Károlyi-kormányzat ballépései okozta katasztrofális kül- és belpolitikai helyzet hatásairól sem, majd részletesen elemzi a nemzeti radikális politika kiteljesedésének is tekinthető nyugat-magyarországi felkelés eseményeit, sőt, "igazságot szolgáltat a megszállók kifüstölése után megalakított Lajtabánság állam hősi kísérletének" is. A soproni népszavazásig ívelő - ezúttal második, javított kiadásban megjelenő - elfogulatlannak nem nevezhető monográfiát forrásjegyzék és bibliográfia zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]