A vaskos tanulmánykötet egy folyamatban lévő kutatási projekt első komolyabb reprezentánsaként lép a tudós és a laikus közönség elé egyaránt. Mivel a történelmi régiségek a szűkebben vett történészközösségen túlmutatnak, a jelen kötet, amely egy izgalmas időszak, a középkor végi és a kora újkor
[>>>]
A vaskos tanulmánykötet egy folyamatban lévő kutatási projekt első komolyabb reprezentánsaként lép a tudós és a laikus közönség elé egyaránt. Mivel a történelmi régiségek a szűkebben vett történészközösségen túlmutatnak, a jelen kötet, amely egy izgalmas időszak, a középkor végi és a kora újkor eleji magyar királyi udvarokat járja alaposabban körbe, a művelt közönség részéről is érdeklődésre tarthat számot. A HUN-REN BTK kutatói által feldolgozott források fényében új eredmények láttak napvilágot, ami a királyi és a királynéi udvarok belső működésmódját érinti. A szerkesztői előszóból megtudhatjuk, hogy a kötet egyfajta felvezetésként szolgál a projekt következő jelentős vállalkozásához, egy a korszakra vonatkozó életrajzi lexikonhoz. A nevezett előszót követően három tematikus egységet találunk, melyek közül az első a magyar királyi és királynéi udvarok szervezetével és személyi összetételével foglalkozó tanulmányok gyűjteménye. Az első részbe felvett tanulmányok kronologikus rendet követnek, így a középkor végétől, Hunyadi János udvartartásától egészen a Mohács után kialakuló új rendig tart a bejárt történeti ív. Legyen szó Beatrix királynéról, a ruténekről Mátyás udvarában, valamint a lengyel és a magyar udvar hasonlóságairól és kapcsolatrendszeréről, a témákat új források bevonásával alaposan feldolgozták a kutatók. A második rész egyfajta kitekintésnek tekinthető, amelyben amellett, hogy I. Miksa udvarát, a cseh, a lengyel és az angol udvarokat is megismerhetjük, a komparatív szemléletet módszertani szabályait alkalmazva a magyar udvarról is többet megtudhatunk. A harmadik részbe három olyan tanulmány került, melyek a később megjelentetni szándékozott életrajzi lexikon egy-egy szócikkéből terebélyesedtek tanulmánnyá. Alsólendvai Bánfi Miklós Mátyás király, Erdőskereki Acél István a Jagellók, míg Szegi Dóci János Szapolyai János alatt futott be jelentős karriert. A gazdag jegyzetapparátussal ellátott tanulmányok történészek és középiskolai történelemtanárok mellett a téma iránt érdeklődő olvasóknak ajánlhatók. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]