Manapság egyre nyilvánvalóbb, hogy Kazinczy valódi érdeme nem merül ki irodalomszervezői tevékenységében. Az éppen aktuális reneszánsz-láz idején aligha mehetünk el életműve valódi gyöngyszemei, szonettjei mellett, de a határvonalakat minden területen fölülíró, elbizonytalanító posztmodern korában   [>>>]

Manapság egyre nyilvánvalóbb, hogy Kazinczy valódi érdeme nem merül ki irodalomszervezői tevékenységében. Az éppen aktuális reneszánsz-láz idején aligha mehetünk el életműve valódi gyöngyszemei, szonettjei mellett, de a határvonalakat minden területen fölülíró, elbizonytalanító posztmodern korában (elég talán utalnunk a fordítás vagy az eredeti alkotás, történet vagy fikció viszonyára) Kazinczy memoárjai, levelei, sőt fordításai a korszak legnagyobb prózaírójának mutatják. Remeklései közé tartozik három hónapos erdélyi utazásáról szóló leveleinek gyűjteménye, e történeti kitérőkkel, családfákkal, apró-cseprő, váratlan események tárgyilagos részletezésével, lírai betoldásokkal és művelődéstörténeti adlékokkal tarkított úti beszámoló. Az utoljára teljes egészében több mint hatvan éve megjelent útirajzot (két kötetben, a Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet kiadásában, 1944-ben) a kiadó ezúttal 19. századi képek reprodukcióinak kíséretében, Kováts Dániel szómagyarázataival és az egész életműre kitekintő, tanulmány értékű utószavával, névmutatóval ellátva adja az olvasók kezébe. Minden nagyobb magyar irodalmi gyűjteményben ott a helye, érdemes beszerzni középiskolai könyvtárakba is. [<<<]