A rendszerváltás óta eltelt két évtizedet értékelő sorozat legújabb kötete a strukturális, a társadalmi és intézményes rendszerek egészében bekövetkezett változások áttekintésére vállalkozik. A szerző a kötet első, elemzése elméleti kereteit leíró részében a (a gazdasági és állami intézményeket,
[>>>]
A rendszerváltás óta eltelt két évtizedet értékelő sorozat legújabb kötete a strukturális, a társadalmi és intézményes rendszerek egészében bekövetkezett változások áttekintésére vállalkozik. A szerző a kötet első, elemzése elméleti kereteit leíró részében a (a gazdasági és állami intézményeket, valamint a társadalmi mozgalmakat magában foglaló) rendszer-, és a társadalmi tagolódást leíró társadalmi struktúra kettősében határozza meg a lehetséges társadalmi cselekvések mozgásterét. A kötet második része a rendszerváltást megelőző, a harmadik az azt követő struktúrák legfontosabb sajátosságait tekinti át. A szociológus eredeti megközelítésmódja lehetővé teszi, hogy kiemelje, mi az ami tényleges megváltozott a rendszerváltással; és egyben körülhatárolja az átalakulást, - a saját céljaik szerint, a globális folyamotokhoz alkalmazkodva, vagy esetenként magukat ezzel mentegetve - végrehajtó cselekvőket. A markáns álláspontot képviselő, de a kategorikus kijelentések helyett inkább hipotéziséket megfogalmazó ?kísérleti esszé? utolsó fejezetei az újkapitalista társadalmi struktúra leírása mellett a szegénység és az egyenlőtlenség kérdésével foglalkoznak hosszabban. Eddigi gondolatmenetére támaszkodva hangsúlyozza, hogy a szegénység strukturális probléma, amelyet nem lehet a társadalmi vagy etnikai kirekesztésre támaszkodó populista politikával megoldani. Az irodalomjegyzékkel záruló kötet mindazoknak ajánlható, akik szociológiai és történelmi mélységükben kívánják megérteni az olykor heves indulatokat kiváltó társadalmi kérdéseket.
[<<<]