A versantológia a huszadik századi magyar történelem egyik legszörnyűbb dátuma, az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kilencvenedik évfordulója kapcsán jelent meg, az Ünnepi Könyvhétre. A gazdag és mindmáig sokrétűen és sokszínűen emlékező, a döntés ellen tiltakozó, a nemzet egységét   [>>>]

A versantológia a huszadik századi magyar történelem egyik legszörnyűbb dátuma, az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kilencvenedik évfordulója kapcsán jelent meg, az Ünnepi Könyvhétre. A gazdag és mindmáig sokrétűen és sokszínűen emlékező, a döntés ellen tiltakozó, a nemzet egységét kívánó és szorgalmazó magyar költészet legjobb darabjait tartalmazza a kötet. Az antológiát Bíró Zoltán (legújabb, Korszakváltás című könyvét lásd. jelen ÚK-számban, a 201013033-as tételszám alatt) előszava vezeti be, megemlékezve a békeszerződés területi veszteségeiről, és annak következményeiről. A versek - ismert és kevésbé ismert költők művei - tematikusan vannak a kötetbe rendezve. Az első fejezet Ady Endre két versét tartalmazza, még közvetlenül a békekötés előtti időszakból. Ezt követi a Nyugat nemzedéke (Babits, Kosztolányi, Juhász, Tóth, Dutka), és az ún. második trianoni nemzedék (József, Illyés, Szép, Sík, Kerecseny) versei. Külön fejezetben olvashatjuk a kortársak (Csoóri, Serfőző, Szentmihályi Szabó, Lezsák stb.) verseit, majd fejezetenként a különböző határon túli közösségek (Erdély, Felvidék, Kárpátalja és a Délvidék) írásait. Az utolsó fejezet a távolabbi emigrációban élő költők (többek között Wass és Márai) munkáit tartalmazza. [<<<]