Az irodalom Erdélyben az első világháború nyomán nem csupán a lélek fényűzése, hanem az ottani magyarság mindennapi küzdelmének szervező ereje is: a transzszilvanista gondolatkör jegyében, nemzeti irodalomként, az erdélyi magyar lélek kifejezőjeként születik meg. Mindezt fokozottan állíthatjuk
[>>>]
Az irodalom Erdélyben az első világháború nyomán nem csupán a lélek fényűzése, hanem az ottani magyarság mindennapi küzdelmének szervező ereje is: a transzszilvanista gondolatkör jegyében, nemzeti irodalomként, az erdélyi magyar lélek kifejezőjeként születik meg. Mindezt fokozottan állíthatjuk Nyírő József elbeszéléseiről, regényeiről és színpadi műveiről. A Madéfalvi veszedelem az 1764-es "Siculicidium", tömeges vérengzés eseményeit mutatja be. A császári csapatok vérengzése drámai következményekhez vezetett: az ottani székelység tömegesen menekült át a Kárpátoktól keletre, ők alkották később a bukovinai magyar etnikai szigeteket. Nyírő regénye a véres tragédia előzményeit, lefolyását és következményeit beszéli el. A regénynek két epikai rétege van: az egyik a valóságos történeti személyeket (felelősök, bűnösök), a másik a megtizedelt székely népet (áldozatok) mutatja be. Igazi "székely regény" ez a mű, amely egy magára hagyott népi közösség sorsának bemutatásával hívja fel a figyelmet arra, hogy a székely közösség védelme egyben Erdély még élő magyar karakterének védelmét jelenti. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]