A hazai szlavisztika nemzetközileg elismert kutatója az elmúlt évtizedben megjelent tanulmányait gyűjtötte egy kötetbe. A szerző az orosz irodalom aranykorának, a 19. századi klasszikus szerzők műveinek jellemzőit, főbb toposzait elemzi, esetenként a művészeti határokat is átlépve. A kötet két
[>>>]
A hazai szlavisztika nemzetközileg elismert kutatója az elmúlt évtizedben megjelent tanulmányait gyűjtötte egy kötetbe. A szerző az orosz irodalom aranykorának, a 19. századi klasszikus szerzők műveinek jellemzőit, főbb toposzait elemzi, esetenként a művészeti határokat is átlépve. A kötet két átfogóbb, elméleti tanulmánnyal nyit (A kultúra mint emlékezés és felejtés, Sophia - a teremtés női princípiuma), majd a korszak orosz irodalmának egy gyakori toposzáról, a Pétervár-mítoszról olvashatunk. A továbbiakban egy-egy nagy író életművének fontos mozzanata (Puskin egyetemessége és oroszsága, Lev Tolsztoj poétikai fordulata) vagy a korszak nagy alkotásaiban megjelenő toposzok (Puskin Mozart és Salieri című művének paradoxonjai, Oblomov mint anti-Faust, Labirintusmintázatok Tolsztoj Háború és békéjében, Színek mágiája, hangok liturgiája, illatok orgiája. Bunyin Arszenyev él
[<<<]