| Cím: |
Tér, fenomén, mű
| | Közrem.: |
Bacsó Béla (szerk.) ; Bartók Imre (ford.) |
| Szerz. közl: |
[vál. és szerk. Bacsó Béla] ; [ford. ... Bartók Imre et al.]
| | Kiadás: |
Budapest : Kijárat, 2011 |
| Sorozat: |
Spatium/12. |
| Eto: |
1(082) ; 165.62(082) ; 7.01(082) ; 111.852(082)
| | Tárgyszó: |
filozófia ; fenomenológia ; művészetfilozófia ; esztétika |
| Szakjel: |
100
| | Cutter: |
T 44
| | ISBN: |
978-615-5160-00-4
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
323 p.
| | Megj.: |
Bibliogr. a jegyzetekben
| | UKazon: |
201113011
| | Analitika: |
Wölfflin, Heinrich : Bevezetés egy leendő építészet-lélektanhoz Schmarsow, August : Az építészeti alkotás lényege Jantzen, Hans : A művészettörténeti térfogalomról Cassirer, Ernst : Mitikus, esztétikai és teoretikus tér Husserl, Edmund : Dolog és tér Fink, Eugen : A tér, idő és mozgás ontológiai előtörténetéhez Plessner, Helmuth : Más szemmel Bergson, Henri : Anyag és emlékezet Deleuze, Gilles : A bergsoni filozófia Marleau-Ponty, Mauric: A természet Lingis, Alphonso : A világ moraja Babich, Babette E. : „Une promesse de bonheur" - szépség és kultúra
[<<<]
| | Kivonat: |
Pontosan egy tucat művészetfilozófiai és esztétikai tárgyú tanulmány került a Bacsó Béla, esztéta válogatta és szerkesztette kötetbe, amely a Kijárat Kiadó Spatium című sorozatába illeszkedik. A kiadvány ugyanakkor szerves folytatása a Kép, fenomén, valóság (199803012), valamint a Fenomén és mű.
[>>>]
Pontosan egy tucat művészetfilozófiai és esztétikai tárgyú tanulmány került a Bacsó Béla, esztéta válogatta és szerkesztette kötetbe, amely a Kijárat Kiadó Spatium című sorozatába illeszkedik. A kiadvány ugyanakkor szerves folytatása a Kép, fenomén, valóság (199803012), valamint a Fenomén és mű. Fenomenológia és esztétika (200302005) című tanulmánygyűjteményeknek, amennyiben a szerkesztő - mint az ELTE BTK esztétika tanszékéből alakult Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet vezetője - ugyancsak a Husserl-i fenomenológia gondolatterében fogant, az európai filozófiai irodalom meghatározó írásainak fordításait kívánja hozzáférhetővé tenni. A szerzők első nagy csoportja azokból a 19-20. század fordulóján, illetve a 20. század első felében alkotó német művészettörténészekből (Heinrich Wölfflin, August Schmarsow, Hans Jantzen) és filozófusokból (Ernst Cassirer, kiegészülve a huszadik század közepén jelentkező Eugen Flinkkel és Helmuth Plessnerrel) kerül ki, akik részesei voltak az Edmund Husserl fenomenológiai szemléletének művészetelméleti vonatkozásait tárgyaló diskurzusnak. A tanulmánykötet hosszabb lélegzetű írása Husserl Dolog és tér című munkája, amelyben a szerző műalkotás és tér, megjelenés és érzékelés összefüggéseit helyezi vizsgálódásai középpontjába. A tulajdonképpen kidolgozatlanul maradt husserli esztétika egyik elvont töredékével van dolga az olvasónak. Szemléletének megvilágítását, elmélete következményeinek megértését jól szolgálják a francia filozófia három képviselőjének, Henri Bergsonnak, Gilles Deleuze-nek és Maurice Merleau-Pontynak a fejtegetései. A bibliográfiai hivatkozásokat lábjegyzetekben közlő, az egyetemi és főiskolai stúdiumok céljaira kiadott tanulmányválogatás záró részében két amerikai filozófus-esztéta, Alphonso Lingis Husserl természetszemléletét bemutató és Babette Babich már-már a kommunikációelmélet tárgykörébe tartozó, fekete-fehér illusztrációkkal kísért, igen érdekes elemzése kapott helyet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|
