Amióta Watson és Crick felfedezte a DNS kettős spirálszerkezetét az ötvenes évek elején, azóta kíséri fokozott figyelemmel a szakma a gének működését, hatásmechanizmusát. Gyakorlatilag ezzel párhuzamos merült fel a (mai napig száz százalékos biztonsággal nem megválaszolható) kérdés: vajon milyen   [>>>]

Amióta Watson és Crick felfedezte a DNS kettős spirálszerkezetét az ötvenes évek elején, azóta kíséri fokozott figyelemmel a szakma a gének működését, hatásmechanizmusát. Gyakorlatilag ezzel párhuzamos merült fel a (mai napig száz százalékos biztonsággal nem megválaszolható) kérdés: vajon milyen mértékben befolyásolja sorsunkat génállományunk? A szerző meggyőződése szerint genetikai adottságunkat meghatározóan alakítja környezetünk, amellyel állandó kölcsönhatásban van. Ezt a jelenséget fejti ki bővebben könyvében, amelynek első felében olyan témaköröket taglal, mint az emberi kapcsolatok jelentősége, a gének felfedezéstörténete (külön kiemelve az ún. stresszgéneket), az idegsejthálózatok szerepe, a szubjektív élmény- és tapasztalatai mintázatok a pszichében (a depresszió példáján). A mű további részében olvashatunk a stressz és a depresszió egészségre gyakorolt romboló hatásáról, a trauma utáni stresszzavarról, a megmagyarázhatatlan fájdalmakról, az erőszak neurobiológiai következményeiről, az ún. kiégés szindrómáról, valamint a pszichoterápia idegrendszerre gyakorolt hatásáról. A függelékben a szerző a gének működését magyarázza alapfokon. A kötetet a felhasznált irodalom jegyzéke zárja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]