A körmendi plébános, teológiai tanár, bibliafordító és pápai prelátus, Gyürki László folytatva szentföldi - könyvekben is megörökített (Szent Pál útjain, 200712021; Magyar zarándokok és emlékek a Szentföldön, 200812023) - útját, eljutott Damaszkuszba, a civilizáció bölcsőjébe, a kereszténység   [>>>]

A körmendi plébános, teológiai tanár, bibliafordító és pápai prelátus, Gyürki László folytatva szentföldi - könyvekben is megörökített (Szent Pál útjain, 200712021; Magyar zarándokok és emlékek a Szentföldön, 200812023) - útját, eljutott Damaszkuszba, a civilizáció bölcsőjébe, a kereszténység kezdetének ősi színhelyére. A fekete-fehér képekkel gazdagon illusztrált könyv nem tudósoknak készült, inkább a művelődéstörténeti érdeklődésű olvasóknak. Az antik és középkori forrásokban szereplő Szíria, szemben a mai Szíriai Arab Köztársasággal, nyugati határa a Földközi-tengerig, a keleti pedig az Eufrátesz folyóig, északon a Taurusz hegyláncig, délen a Vörös-tengerig és az Arábiai-félszigetig terjedt (a borítón egy ilyen történeti térkép látható). Jeruzsálem bukásával Kr. u. 70-ben a születő keresztény egyház központja Palesztinából Antiochiába tevődött át. A világon sehol sem maradt fenn a kereszténység első századaiból annyi emlék, mint Szíriában, melyek azonban napjaink szomorú politikai eseményei miatt megközelíthetetlenné váltak. A szerző felvonultatja Ugarit, Ebla vagy Mari világhírű leleteit is. Bemutatja a remeteség tradícióját, köztük Szent Maron sírját, a maronita egyház kialakulását, és a legismertebb oszlopos szentet, Simeon, aki 42 évet töltött egy oszlop tetején. [<<<]