Minden bizonnyal kevesen tagadnák, hogy a trianoni békeszerződés a magyar nemzeti emlékezet egyik legfájóbb tragédiája, amely értelmiségiek nemzedékeinek ad gondolkozni való immár kilenc évtizede. A fiatal szerző eszmetörténeti tanulmánya a kérdéskör egy eddig ilyen alapossággal még nem elemzett
[>>>]
Minden bizonnyal kevesen tagadnák, hogy a trianoni békeszerződés a magyar nemzeti emlékezet egyik legfájóbb tragédiája, amely értelmiségiek nemzedékeinek ad gondolkozni való immár kilenc évtizede. A fiatal szerző eszmetörténeti tanulmánya a kérdéskör egy eddig ilyen alapossággal még nem elemzett aspektusát bemutatva a népi mozgalom Trianonnal kapcsolatos reflexióit járja körbe. Filológiai részletességű elemzése középpontjába két író munkásságát állítja, a mozgalom szellemi atyjának tekinthető Szabó Dezsőt és tanítványát, a külpolitikai kérdésekkel legalaposabban és terjedelmesebben foglalkozó Féja Gézát. A kötet első, nagyobbik része az egész Szabó Dezső-i életművet bemutatva értékeli külpolitikai gondolkodását, a revízió lehetőségéről, a kelet európai népek viszonyáról és a nemzetiségi kérdésről vallott nézeteit. Majd Féja publicisztikai munkásságát veszi górcső alá. Kötetéből kiderül, hogy a népiek a legfontosabbnak a közép-európai kis népek összefogását tekintették és a problémák megoldását a korábbi kossuthi ihletettségű konföderációs elgondolásokhoz visszatérve képzelték el. A szerző doktori disszertációjából készült alapos szakmunkát irodalomjegyzék és névmutató zárja - a két világháború közötti eszmetörténet iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]