Nagy orientalistánk, Vámbéry Ármin szinte a teljes Közel-Keletet (és a ma már kevésbé használt elnevezéssel illetett Közép-Keletet) beutazta. Három jelentősebb utat is tett, s ezek révén, 1861 és 1864 között eljutott Törökországba, Perzsiába, Türkmenisztánba, Turkesztánba, a Hivai és a Khokandi   [>>>]

Nagy orientalistánk, Vámbéry Ármin szinte a teljes Közel-Keletet (és a ma már kevésbé használt elnevezéssel illetett Közép-Keletet) beutazta. Három jelentősebb utat is tett, s ezek révén, 1861 és 1864 között eljutott Törökországba, Perzsiába, Türkmenisztánba, Turkesztánba, a Hivai és a Khokandi Kánságba, a Buharai Emírségbe, sőt még kicsit Afganisztánba is. Több művet is írt a Keletről, ám egyik legérdekesebb írása, a Keleti életképek kevésbé számít ismertnek. A kötet százharmincöt évvel ezelőtt jelent meg (bár annak egyes részletei már korábban is olvashatóak voltak a német és a magyar nyelvű sajtóban), s azóta sem adták ki újra. A most ismét olvasható munka alapjai azonban már egykori útján megszülettek: a kötet alapjául szolgáló feljegyzéseket a szerző még Ázsiában vetette papírra, összeállításukkal viszont sem kedve, sem ideje nem volt bajlódni. Az egyes írások a törökök, a perzsák és a közép-ázsiai népek családi életéből, valamint a népek vallásáról, életmódjáról és szokásairól árulnak el számtalan érdekes részletet. Olvashatunk egy-egy nép házairól, háztartásairól, a nők társadalmi szerepéről, az öltözködésről, az étkezésről, a "tivornyázásokról", a fürdőkről, az iskolákról, a művelődés különböző színtereiről, az ünnepekről, a dervisekről, a karavánokról, a bazárokról... [<<<]