A szociológus szerző nagyívű történeti áttekintésében a modern kapitalista munkaszervezési és fegyelmezési gyakorlatok kulturális hátterének feltérképezése vállalkozik. A tradicionális társadalmi rend fellazulásával egyre kevésbé lehetett az embereket a hagyományos eszközökkel (személyi függéssel, nyers erővel) rávenni a munkára, ráadásul a gyáripar és a tömegtermelés elterjedésével ezek a módszerek már nem is voltak hatékonyak. A szerző társadalomfilozófiai, gazdaság- és társadalomtörténeti, antropológiai és szociológiai nézőpontokat és ismereteket ötvözve az átalakulás és az új rend három elemét, időben többé-kevésbé egymásra épülő mozzanatát domborítja ki. A kontroll új formájának megvalósításához járul hozzá a mechanikus időmérés elterjedésével megszülető