A huszadik század filozófiáját a klasszikus filozófiatörténeti szemlélet két nagy irányzatra bontja: az egyik oldalon állnak az ún. analitikus vagy angolszász filozófia képviselői, akik a természettudományos szemlélethez erősen kötődve, vizsgálódásuk középpontjába a logikát és nyelvet helyezik. A
[>>>]
A huszadik század filozófiáját a klasszikus filozófiatörténeti szemlélet két nagy irányzatra bontja: az egyik oldalon állnak az ún. analitikus vagy angolszász filozófia képviselői, akik a természettudományos szemlélethez erősen kötődve, vizsgálódásuk középpontjába a logikát és nyelvet helyezik. A másik oldal kapta a kontinentális filozófia elnevezést, amelynek rendkívül heterogén körében találhatjuk pl. Bergsont, Husserlt Heideggert, Sartre-ot vagy Habermast. Ebben a vaskos kötetben a fiatalabb magyar filozófus nemzedék két tagja - az ELTE adjunktusai - vállalkozik a kontinentális filológia átfogó bemutatására. Könyvük bevezetőjében három pontot emelnek ki, amely összeköthet a heterogén irányzatokat: "az egészlegesség, az alapokra irányulás és a kritikai szellem". A kötet egyes fejezetei hagyományos filozófiatörténeti módszerrel egy-egy irányzatot, iskolát azon belül pedig az egyes filozófusi életműveket tárgyalják. Kilenc nagy fejezete (Fenomenológia; Francia spiritualizmus; Hermeneutika és egzisztencializmus; Francia fenomenológia; Neomarxizmus és Frankfurti Iskola; Strukturalizmus; Posztstrukturalizmus; Dekonstrukció; Posztmodern) több mint harminc jelentős filozófiai életművet mutat be, jól tagolt, a lehetőségekhez mérten közérthető megfogalmazásban. A fejezetek végi tájékoztató bibliográfiákkal kiegészített kötet a maga nemében hiánypótló - az egyetemi filozófia- és egyéb társadalomtudományos oktatás hasznos tankönyve, amely a területet behatóan nem ismerő szakembereknek és a filozófia iránt mélyebben érdeklődő nagyközönségnek is ajánlható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
