Bengál - erről a szóról a legtöbb magyar olvasónak először a bengáli tigris jut eszébe, talán még Germanus Gyula Bengáli tűz című könyve (200904218), no és Tagore. Bizonyos, hogy a bengáliak sem tudnak többet kis hazánkról, nekik vélhetően talán Kőrösi Csoma Sándor rémlik fel Puskás Ferenc mellett.
[>>>]
Bengál - erről a szóról a legtöbb magyar olvasónak először a bengáli tigris jut eszébe, talán még Germanus Gyula Bengáli tűz című könyve (200904218), no és Tagore. Bizonyos, hogy a bengáliak sem tudnak többet kis hazánkról, nekik vélhetően talán Kőrösi Csoma Sándor rémlik fel Puskás Ferenc mellett. Ám hogy a két kultúra kapcsolatai jóval mélyebbek, sőt, meglepően gazdag a bengáli-magyar kulturális találkozások története, arról nyújt érzékletes, összetett képet az Oxfordban tanító magyar indológus tartalmas munkája. A bengáli szavak átírásáról tájékoztató "technikai" bevezető, valamint a nyugati, illetve a magyar és a bengáli kultúra találkozásának elméleti áttekintése után a szerző időrendben haladva, a 19. század végétől egészen máig követi nyomon az Indiáról és a bengáli kultúráról, elsősorban az irodalomról kialakult hazai kép változásait, kitekintve a magyar kultúra bengáli jelenlétére is. Külön fejezet foglalkozik a Bengálba utazó magyarokkal, míg a kötet további, mintegy a mű felét kitevő fejezetei - a szerző szavaival - "Rabíndranáth Tagore mindenek fölé tornyosuló alakjával foglalkoznak": magyar irodalmi jelenlétével, verseinek magyar fordításaival, ezek ideológiai hátterével, valamint a költőfejedelem magyarországi látogatásával, itteni fogadtatásával, betegségével, gyógyulásával, látogatásának okaival és visszhangjával. A függelékben Tagore magyar kortársainak írásai kaptak helyet. Végül tematikus bibliográfia, a műhöz felhasznált irodalom jegyzéke, névmutató és a Tagore magyarországi látogatását megörökítő fekete-fehér képmelléklet zárja a könyvet, mely az indiai kultúra iránt érdeklődőknek széles körben ajánlható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
