Az 1848-49-es szabadságharc katonai csúcspontjának, a dicsőséges tavaszi hadjáratnak legjelentősebb politikai vonzata egyértelműen a Debrecenbe költözött országgyűlés által, meglehetős vitát követően 1849. április 14-én kimondott trónfosztás, majd a szuverén államiságot kimondó, másnap nyomtatásban   [>>>]

Az 1848-49-es szabadságharc katonai csúcspontjának, a dicsőséges tavaszi hadjáratnak legjelentősebb politikai vonzata egyértelműen a Debrecenbe költözött országgyűlés által, meglehetős vitát követően 1849. április 14-én kimondott trónfosztás, majd a szuverén államiságot kimondó, másnap nyomtatásban is megjelent Függetlenségi Nyilatkozat kiadása volt. Jelen kötet az olmützi, ún. oktrojált alkotmányra válaszul született politikai lépés előzményeivel és következményeivel foglalkozik, azon forrásokra támaszkodva, melyeket a szerző a bécsi levéltárban talált, több éves kutatásai során. A kötet részletesen mutatja be azt az utat, kitérve a politikai és katonai eseményekre is, mely a Habsburg-Lotaringiai-ház detronizálásához vezetett. Olvashatunk Pest-Buda '48-49 telén zajló kiürítéséről, az Országos Honvédelmi Bizottmány ténykedéséről, Windischgrätz hadjáratairól, Görgey mozdulatairól, a hadsereg új beosztásáról, majd a tavaszi hadjárat megszervezéséről és lefolyásáról is. Magáról a nyilatkozat elfogadásáról nem nagyon ír a szerző, annál részletesebben azonban hatásáról, elsősorban katonai következményeiről, valamint a diplomáciai tapogatózásokról, egészen az orosz beavatkozást megelőző tárgyalásokig. A név- és tárgymutatóval záródó, teljes - helyenként német nyelvű - leveleket idéző, ... [<<<]