A Báthory-család utolsó erdélyi fejedelme, az 1608 és 1613 között uralkodott Báthory Gábor életét és kormányzásának időszakát dolgozta fel a Dualizmus korának vezető történésze, Szilágyi Sándor. A munka eredetileg folytatásokban jelent meg, a Budapesti Szemle hasábjain, ám a szerző annak
[>>>]
A Báthory-család utolsó erdélyi fejedelme, az 1608 és 1613 között uralkodott Báthory Gábor életét és kormányzásának időszakát dolgozta fel a Dualizmus korának vezető történésze, Szilágyi Sándor. A munka eredetileg folytatásokban jelent meg, a Budapesti Szemle hasábjain, ám a szerző annak megjelenése után is végzett kutatásokat, s bukkant újabb érdekes dokumentumokra. Így a kibővített mű egy kötetben is megjelent, a Kiegyezés évében (Pest, Rath Mór, 1867.). Kutatásának célja elsősorban az volt, hogy némiképp "rehabilitálja" Báthoryt, a meglehetősen elfogult, "uralkodósát túlságosan fekete színekkel" ecsetelő korábbi leírásokra reagálva ? mindezt úgy, hogy nem hallgatja el a fejedelem "csakugyan nem közönséges hibáit" sem. Az ezúttal reprint kiadásban ismét olvasható munka születésétől haláláig tekinti át a meglehetősen vitatott személyiségű Báthory Gábor életét, elsősorban politikai és katonai tevékenységére összpontosítva. Megismerkedhetünk Báthory Gábor korai árvaságra jutásának részleteivel, majd azzal, hogyan jutott be Bocskai István kassai udvarába. Olvashatunk azon trónharcokról, melyek után, Drugeth Bálinttal és Rákóczi Györggyel kiegyezve, megszerezte a trónt. A kötetben szó esik megkoronázásáról, Bethlen Gábor sztambuli útjáról, ...
[<<<]