Az itáliai eredetű Pallavicini-család a legősibb magyar arisztokrata famíliák közé tartozik, amely a tizennegyedik századtól kezdve birtokolta az őrgrófi címet. Az ő kései leszármazottjuk Pallavicini Zita, aki nem mellesleg anyai ágon a szintén közismert Andrássy-család sarja. Hírnevet (méghozzá   [>>>]

Az itáliai eredetű Pallavicini-család a legősibb magyar arisztokrata famíliák közé tartozik, amely a tizennegyedik századtól kezdve birtokolta az őrgrófi címet. Az ő kései leszármazottjuk Pallavicini Zita, aki nem mellesleg anyai ágon a szintén közismert Andrássy-család sarja. Hírnevet (méghozzá kétes hírnevet) azonban nem felmenőivel, hanem közszerepléseivel szerzett magának: Pallavicini Zita az egykori Osztrák-Magyar Monarchia szinte összes utódállamában megnyilvánult már - sokszor botrányt kavaró - újságcikkek szerzőjeként, közéleti személyiségként, sőt korábban látható volt színésznőként is Csehország és (egy kis tengerentúli kitérőt téve) Kanada színpadain. Most megjelenő könyvének nyitánya élete egyik legnehezebb időszakát idézi vissza; 1990-ben hosszú idő után ismét Prágában tölti az újévet, amikor megrázó hírt kap: édesanyja brutális kettős gyilkosság áldozata lett. A tragédia indítja útjára benne az emlékek áradatát, amelyben egyrészt saját történetét idézi fel a rendszerváltástól 2009-ig (kitérőt téve a gyermekkora felé is), másrészt emléket állít az elvesztett, ma is gyászolt szülőnek. A modern regény, illetve a klasszikus életrajz, önéletrajz és visszaemlékezés határmezsgyéjén egyensúlyozó írás bepillantást nyújt egykori arisztokráciánk mai képviselőinek közelmúltjába, sorsába, és egyben egy érző - ahogy ő maga állítja - 'őrült" nő regényi is egyben. Minden érdeklődőnek jó szívvel ajánlható. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]