A hajdúság a 16-17. századi magyar történelem jellegzetes társadalmi csoportja, akiknek sajátos identitását, emlékét mai napig is őrzik és életben tartják az egykori Hajdúkerület települései (Szoboszló, Dorog, Nánás stb.) A dualizmus kori historikus, Dudás Gyula neve elsősorban Zenta város és   [>>>]

A hajdúság a 16-17. századi magyar történelem jellegzetes társadalmi csoportja, akiknek sajátos identitását, emlékét mai napig is őrzik és életben tartják az egykori Hajdúkerület települései (Szoboszló, Dorog, Nánás stb.) A dualizmus kori historikus, Dudás Gyula neve elsősorban Zenta város és Bács-Bodrog vármegye történetét feldolgozó írásai révén ismert ebben a kismonográfiában a hajdúk korai történetét dolgozza fel, a kezdetektől 1619-ig, Bethlen Gábor magyarországi hadjáratáig. A marhahajcsárokból lett portyázó fegyveresek először a 15-16. század fordulóján tűnnek fel a forrásokban, mint állandó közbiztonsági problémák, de a következő évtizedek polgárháborús viszonyai közepette jelentős katonai szerepre tesznek szert, császári hadak, magyar és erdélyi főurak, valamint a török közé eső bizonytalan és kiszámíthatatlan - társadalmi és földrajzi ételemben is - határzónában keresik boldogulásukat és biztonságukat. A szerző alapos munkája az általa elérhető kiadott forrásokra támaszkodva rajzolja meg a szabad - vagyis reguláris katonai egységek közé nem tartozó - hajdúk történetét. Bár a kötet eredeti megjelenése (Szeged, Engel Adollf, 1887) óta a téma irodalma közel könyvtárnyi méretűre duzzadt, a hasonmás formában megjelenő kiadvány ma is haszonnal forgatható. [<<<]