Szilágyi Sándor történetíró újságíróként, majd középiskolai tanárként kezdte pályafutását. Érdeklődése az 1860-as évektől fordult az Erdélyi Fejedelemség korához és az elkövetkező évtizedekben ez a téma lett tudományos kutatásainak fő tárgya. Összegyűjtötte és kiadatta a kor diplomáciai iratait
[>>>]
Szilágyi Sándor történetíró újságíróként, majd középiskolai tanárként kezdte pályafutását. Érdeklődése az 1860-as évektől fordult az Erdélyi Fejedelemség korához és az elkövetkező évtizedekben ez a téma lett tudományos kutatásainak fő tárgya. Összegyűjtötte és kiadatta a kor diplomáciai iratait (legutóbb ld.: Levelek és okiratok I. Rákóczy György keleti összeköttetései történetéhez; 201111040), elkészítette a nagy fejedelmek életrajzait (pl.: Báthory Gábor fejedelem története; 201120138). Ez a könyv a 17. századi Erdély történelmét feldolgozó munkái egyik korai darabja, főszereplői a magyar történelem egyik leghíresebb családja, a Rákócziak. A többkötetesre tervezett műből végül csak ez az egy rész jelent meg, amely a család felemelkedését és hatalmuk első megszilárdulását követi nyomon, Rákóczi Zsigmond születésétől (1544) fia, I. Rákóczi György uralkodásának első éveikig (1631-1632). A család gazdagságát, hatalmát és tekintélyét a köznemesi sorból származó Zsigmond teremtette meg, aki házasságai és körültekintő gazdálkodása révén Felső-Magyarország legtekintélyesebb főurává emelkedett, az uralkodó sikeres katonája lett, idős korára azonban Bocskai István pártjára állt, majd halála előtt nem sokkal egy rövid időre az erdélyi rendek fejedelmükké választották és a család tagjai...
[<<<]