Cím: |
Magyarok, románok
| Alcím: |
a nemzetiségi ügy kritikája
| Szerző: |
Moldován Gergely (1845-1930) |
Szerz. közl: |
Moldován Gergely
| Kiadás: |
Máriabesnyő : Attraktor, 2011 |
Sorozat: |
Historia incognita. Politikai irodalom |
Eto: |
323.1(=590)(439)"18" ; 316.347(=590)(439)"18"
| Tárgyszó: |
Erdély ; nemzetiségek ; nemzetiségi kérdés ; magyarság, erdélyi ; románok ; 19. század |
Szakjel: |
323
| Cutter: |
M 76
| ISBN: |
978-963-9857-72-8
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
120 p.
| UKazon: |
201122042
| Kivonat: |
Moldován Gergely Trianon után kitagadottá vált az erdélyi román értelmiség körében. Sokan "román származású, de magyar érzelmű" embernek írták le, hisz kritikusai szerint "megtagadta román mivoltát, és átállt a magyarok oldalára". Ezen kép kialakulásában fontos szerepe volt az eredetileg 1894-ben
[>>>]
Moldován Gergely Trianon után kitagadottá vált az erdélyi román értelmiség körében. Sokan "román származású, de magyar érzelmű" embernek írták le, hisz kritikusai szerint "megtagadta román mivoltát, és átállt a magyarok oldalára". Ezen kép kialakulásában fontos szerepe volt az eredetileg 1894-ben Kolozsváron megjelent Magyarok, románok című művének, melyben kifejtette saját véleményét a románok és a magyarok belső helyzetéről, egyaránt ostorozva mindkét nemzetiséget. A műben a románokról szólva a következőket állapítja meg: "Kijelentem: Mi románok nem szerettük és nem szeretjük a magyart." Azért ugyanis, mert a magyar a múltban a földesurat jelentette, akivel szemben jogos volt a román jobbágy elégedetlensége. A szerző a románok hibái között említi a megosztottságot és a tudatlanságot, majd részletesen foglalkozik azzal az 1868-as nemzetiségi törvénnyel, melyet az erdélyi magyarság nem tartott be. A szerző más távlati megoldást így nem lát: megdönteni a magyar alkotmányt, és kivívni előbb Erdély elszakadását, majd csatlakozását Romániához. A magyarokról szólva élesen elítéli az erdélyi magyarság románokról alkotott véleményét. A fejezetben sorolja a magyarok hibáit: a románok ("oláhok") megvető lenézését, a "türelem, irgalom és szeretet hiányát", a "kasztrendszer" fenntartását, a magyar sajtó román-ellenességét, a nemzetiségi oktatáspolitika hiányosságait vagy a román értelmiségiek elleni pereket. A szerző ezek után foglalkozik a román-magyar érdekekkel, és azt állítja, hogy szükség van a két ország együttműködésére, melyet azonban akadályoz a két ország külpolitikai irányvonala. Az utolsó fejezet (Kibontakozás) a "katasztrófa" megakadályozására javasolt teendőket sorolja fel. A majdnem százhúsz év távlatából újraolvasott kötet mindenképpen gondolkodásra készteti olvasóját. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|