Cím: |
Keresés
| Szerző: |
Aich Péter (1942) |
Közrem.: |
Aich Zsuzsanna (fotó) |
Szerz. közl: |
Aich Péter ; [fotók Aich Zsuzsanna]
| Kiadás: |
[Bratislava] : AB-Art, cop. 2011 |
Eto: |
894.511(437.6)-32Aich
| Tárgyszó: |
felvidéki magyar irodalom ; novella |
Cutter: |
A 29
| ISBN: |
978-80-8087-103-1
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
135 p.
| UKazon: |
201122167
| Kivonat: |
A szlovákiai szerző fiának ajánlja fél-egyoldalas lírai hangvételű gondolatmenetekből álló esszékötetét, mely időről, Istenről, hazafiságról, szerelemről, művészetről szól, és olyan konkrétabb, átvittebb értelmű problémákról, mint az ünnepek és gyásznapok, gondolatban vétkezni, az író kiváltsága
[>>>]
A szlovákiai szerző fiának ajánlja fél-egyoldalas lírai hangvételű gondolatmenetekből álló esszékötetét, mely időről, Istenről, hazafiságról, szerelemről, művészetről szól, és olyan konkrétabb, átvittebb értelmű problémákról, mint az ünnepek és gyásznapok, gondolatban vétkezni, az író kiváltsága vagy a nők igaza. Az író nem fél közhelyes tréfákhoz nyúlni, mint pl.: "Egy nőnek mindig igaza van - kivéve, ha nincs igaza." (A nők igaza) Hogy azután a hasonló hangnemben folytatódó, okoskodó férfi logikával is érzékeltesse a férfi-nő viszony bonyolultságát. Néha megszólítja az olvasót, a népszerű ezoterikus szerzőkhöz hasonlóan: "Előző életedben indiai hercegnő voltál. Nem tudtad?" (A rét virága) Máskor meg alliteráló szójátékokat űz: "Illanó illat, libbenő szellő, pillanat." (Boldogság) Ám a lényeget azok a kristályos prózakölteményszerű sorok rejtik, amelyek a szavak mögé pillantva tárják fel az élet hihetetlen gazdagságát. A Béke című szövegben olvassuk: "Majd egyszer, ha nem nézel többé a szemembe, s nem kérded már, szeretlek-e. Akkor talán béke leszel, de csak önmagadnak. Mert bennem tovább élsz, elmozdulsz minden pillanatban, legendák gyűrűznek nyomodban, kísért s lenyűgöz mosolyod." A költői ihletésű filozofikus próza kedvelőinek ajánlható a küllemében is igényes kötet.
[<<<]
|
|
|