Szabó András irodalomtörténész legújabb kötete korának egyik legszerteágazóbb munkásságú, leginkább sokoldalú alkotóját, Szenci Molnár Albertet (1475-1634) mutatja be. A jelentős hatású református lelkésszel, nyelvtudóssal, filozófussal, zsoltárköltővel, egyházi íróval és műfordítóval - Rimay   [>>>]

Szabó András irodalomtörténész legújabb kötete korának egyik legszerteágazóbb munkásságú, leginkább sokoldalú alkotóját, Szenci Molnár Albertet (1475-1634) mutatja be. A jelentős hatású református lelkésszel, nyelvtudóssal, filozófussal, zsoltárköltővel, egyházi íróval és műfordítóval - Rimay János, Pázmány Péter és Káldi György kortársával - viszonylag kevés munka foglalkozott eddig, így az irodalomtörténész Dézsi Lajos Szenci-életrajza (Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1897.) és az általa összeállított Szenczi Molnár Albert naplója, levelezése és irományai című kötet (Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1898.), valamint Kovács Sándor Iván, P. Vásárhelyi Judit és Imre Mihály későbbi munkái a témában. Ennek oka elsősorban az lehet, hogy Szenci hosszú időn keresztül tartózkodott külföldön. Jelen munka Szencinek a magyar és az európai szellemi életben betöltött szerepét mutatja be, három nagyobb egységbe rendezve. Az első rész a naplókat járja körül, részletesen tárgyalva az abban szereplő álmokat, előjeleket, jóslatokat és betegségeket, Szenci leánykéréseit, valamint rajnai, itáliai, sziléziai és brandenburgi útjait. A második rész (Germania és Hungaria) különböző műfajú műveinek német és európai kapcsolatait mutatja be, s jelentős mértékben gazdag levelezésére is hagyatkozik. Az utolsó egység életének azt a korszakát (1622-1625) tárgyalja, mikor úgy határozott, hogy hazatér. A számos idézettel és fekete-fehér illusztrációkkal ellátott, rendkívül alapos kötet gazdag irodalomjegyzékkel és névmutatóval zárul. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]