A kiadvány a moldvai magyarok sorsával és történelmével, a csángó-kérdéssel foglalkozó három régi, ma már inkább csak művelődéstörténeti értékkel bíró tanulmányt ad közre. A kötet első felét László Mihály 1882-es pamfletje foglalja el, amely nem csak a bukovinai székelyek és a moldvai csángók   [>>>]

A kiadvány a moldvai magyarok sorsával és történelmével, a csángó-kérdéssel foglalkozó három régi, ma már inkább csak művelődéstörténeti értékkel bíró tanulmányt ad közre. A kötet első felét László Mihály 1882-es pamfletje foglalja el, amely nem csak a bukovinai székelyek és a moldvai csángók történetével, szokásaival foglalkozik, hanem akkori sanyarú helyzetükre is felhívja a figyelmet. A tanár, író, országgyűlési képviselő szerző maga is a bukovinai Istensegítsen született, földijei egyik legfőbb szószólója volt, és többek között ennek az írásnak a hatására került sor a bukovinai székelyek egy részének áttelepítésérére 1883-ban. A politikus-közéleti írást két történeti tanulmány követi, amelyek a csángók származásával és nyelvével foglakozik. Karácsonyi Jánosnak a Századok 1914-es évfolyamában megjelent írása amellett érvel, hogy a csángók a honfoglaló magyarokhoz nyolcadik törzseként csatlakozott kabarok leszármazottai. Veress Endre 1934-es, az Erdélyi Tudományos Füzetekben kiadott cikke, Karácsonyival is vitázva a kun leszármazás mellett tör lándzsát. A füzetformájú, szerény kivitelű kiadvány az írások gyenge minőségű reprintjét adja közre. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]