Az idei Liszt-emlékévhez kapcsolódóan rendezték meg a Néprajzi Múzeumban a Liszt Ferenc és a "czigány zene" címet viselő kamarakiállítást. Annak kiindulópontja Liszt A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon című, 1861-ben megjelent könyve, pontosabban annak is közvetlenül a cigányzenére   [>>>]

Az idei Liszt-emlékévhez kapcsolódóan rendezték meg a Néprajzi Múzeumban a Liszt Ferenc és a "czigány zene" címet viselő kamarakiállítást. Annak kiindulópontja Liszt A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon című, 1861-ben megjelent könyve, pontosabban annak is közvetlenül a cigányzenére vonatkozó része (a könyv eredetileg 1859-ben, Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie címmel jelent meg). Már Bartók is megállapította akadémiai székfoglalójában, hogy "ennek a könyvnek teljesen téves az a megállapítása, amely szerint az, hogy amit a cigány-muzsikusok Magyarországon játszanak, sőt maga a magyar parasztzene is, cigány eredetű zene. Mindnyájan tudjuk, kétségbe vonhatatlan bizonyítékok alapján tudjuk, hogy ez a zene magyar eredetű". A kiállítás azt a folyamatot kívánta vizsgálni, melyben a cigány muzsikusok közreműködésével megkonstruálódott a magyar nemzeti kultúrába szervesülő "magyar" zene. A kiállításhoz kapcsolódó, gazdagon illusztrált, kétnyelvű (magyar és angol) kiadványban megismerhetjük Liszt cigányképét, az első cigány muzsikus-ábrázolásokat, a toborzó és a verbunk eredetét, s az első ismert cigány muzsikust: Czinka Pannát. Bemutatásra kerülnek a jelentősebb verbunkos-szerzők, olvashatunk a csárdásról, a cigányzenekarokról és a "czigány zene" nyomairól Liszt munkáiban. Megtekinthetjük a kor hangszereit és népélet ábrázolásait, a cigánytéma képzőművészeti variációit és kifejezetten a cigányzenész ábrázolásokat. A vékony kötetet fotótár, motívumkatalógus és bibliográfia zárja. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]