A magyar genalógiai irodalom, és mindenek előtt a nemes családok történetének kutatása Nagy Iván korszakos vállalkozása után a millennium és az azt követő évtizedekben kapott új lendületet. Ekkoriban sorra jelentek meg azok a regionális szintű adattárak, amelyek egy-egy vármegye, város levéltárának
[>>>]
A magyar genalógiai irodalom, és mindenek előtt a nemes családok történetének kutatása Nagy Iván korszakos vállalkozása után a millennium és az azt követő évtizedekben kapott új lendületet. Ekkoriban sorra jelentek meg azok a regionális szintű adattárak, amelyek egy-egy vármegye, város levéltárának módszeres átkutatásával tárták fel és adták közre a családtörténeti adatokat. Ezen munkák egyik szép és színvonalas példája Orosz Ernő Heves vármegyei levéltárnok összeállítása, amely az egykori nagy kiterjedésű, Eger központú, de 1876-ig Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye szolnoki részét is magában foglaló közigazgatási egység területén lakott nemesi családokról ad számot. Felépítésében a hagyományos genealógiai lexikonokat követő kötet a családok betűrendjében közli az életrajzi adatokat, esetenként címerleírással és családfával kiegészítve. Az elsősorban a megye újkori (16-18. századi), igen népes köznemességével megismertető kötetet azt teszi különösen értékessé, hogy a szerző több nemesi összeírás és nemességvizsgálat adatait is feldolgozta, így más írásos nyomot alig hagyó családokat is felkutat, többek között lakhelyüket is azonosítva. A reprint formában megjelenő kiadvány az érintett megyék könyvtáraiban helytörténeti törzsanyag - az eredeti példányok pótlására alkalmas. "www.kello.hu m
[<<<]