Ismét az olvasók elé kerül a 20. századi magyar nagyepikának ez a jelentős alkotása, amely a két világháború közötti hazai és kisebbségi magyar szellemi élet, az értelmiségi gondolkodás talán legnagyobb hatású alakítója volt a szépirodalmi művek közül. Szabó Dezső nagylélegzetű regénye voltaképp   [>>>]

Ismét az olvasók elé kerül a 20. századi magyar nagyepikának ez a jelentős alkotása, amely a két világháború közötti hazai és kisebbségi magyar szellemi élet, az értelmiségi gondolkodás talán legnagyobb hatású alakítója volt a szépirodalmi művek közül. Szabó Dezső nagylélegzetű regénye voltaképp öt-öt fejezetből álló trilógia. Az első rész azokat a kiegyezés utáni történelmi, társadalmi és közérzületi tényezőket mutatja be, amelyek a magyarságot szinte végzetszerűen belesodorták a világháborúba. A második a nemzet elvérzésének infernális tablója, míg az utolsó rész a jövő útjának keresése, a nemzeti forradalomé és a föltámadás reménységéé. A széles epikai áradású cselekmény is három helyszínen folyik: Háromszék megyei székely falucskában, a túlméretezett metropolisszá vált fővárosban és a galíciai fronton, valamint közvetlen hátországában, Ungvárott. A három helyszín három regényszintet is jelent. A legalsó az ősforrás, az "örök falu", a magyarság bölcsője, ereje, jövője; a fölötte levő az álmos és pusztuló kúriáké és a tehetetlen vagy nemtörődöm vidéki értelmiségé; a legfölső a lármás, nyüzsgő Budapest kavargó-zavaros képe. A regény máig érvényes figyelmeztetése: csak a legszélesebb értelemben vett nemzeti erők összefogásából és a népszolgáló értelmiség vezette céltudatos munkával építhető föl az új Magyarország, amelynek útja a sajátosan magyar forradalom, olyan békés hatalomátvétel, ahol a legjobb erők veszik kezükbe a meggyötört és kizsarolt nemzetet, a tönkretett és megcsonkított ország irányítását. E múlt-jövő kontextusban állnak a több esetben valóságos személyekről mintázott szereplők, akik minden eredetiségük ellenére inkább eszmék és típusok megtestesítői: a pusztuló és a föltámadó magyarság képviselői. Az eposzi áradású műben együtt van szinte minden, ami a modern 20. századi nagyregényt jellemzi: realizmus és mítosz, expresszionizmus és naturalizmus, romantika és szociális érzékenység, történelmi tabló és érzékeny életkép, pamflet ízű fejtegetés és humor, izgalom és erkölcsnemesítő retorika. S mindebből kisugárzik Szabó Dezső profetikus látása és váteszi hangja, mellyel a magyar élet legmélyéig képes hatolni, amellyel legteljesebb panorámáját ábrázolja. Életművének és eszméinek foglalata ez a korábban és azóta is sokat vitatott és magasztalt regény. Minden általános gyűjtőkörű és középiskolai könyvtárban helye van. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]