Eredmény-és sikerorientált világunkban senki és semmi nem készíti fel az embereket arra, hogyan éljék meg az idős kort, amelynek folyamatában a fizikai erőnlét csökkenésén kívül igen gyakran a magányt és a korábbi munkahelyi tekintély elveszítését is fel kellene dolgozniuk. Mi az értelme, öröme   [>>>]

Eredmény-és sikerorientált világunkban senki és semmi nem készíti fel az embereket arra, hogyan éljék meg az idős kort, amelynek folyamatában a fizikai erőnlét csökkenésén kívül igen gyakran a magányt és a korábbi munkahelyi tekintély elveszítését is fel kellene dolgozniuk. Mi az értelme, öröme az idős kornak? - teszi fel a kérdést a szerző, Joan nővér, s a válaszok megtalálásához több szempontból körüljárja a felvetést. Éppen ezért azt javasolja, ne egyszerre olvassuk el a könyvet, hanem témánként, így az adott szituációkhoz kapcsolódó fogódzót kaphatunk a különböző élethelyzetek megoldásához. Negyven rövid fejezet szól az öregedés különböző aspektusairól és dimenzióiról, a szomorúságról és örömről, az átalakulás megéléséről, a félelmekről, lehetőségekről, újfajta sikerekről, korlátokról és kortalanságról, társtalanságról és tanulásról, alkalmazkodásról, hitről, spiritualitásról. Minden fejezet egy témához illő klasszikus idézettel kezdődik, mintegy összesűrítve a mondandó lényegét. A leghívebben talán Scott-Maxwell, jungiánus pszichológus sorai jellemzik a könyv szellemiségét: ?Tanácstalanul állok az időskor előtt. Csendes időszaknak gondoltam. A hetvenes éveim érdekesek és meglehetősen derűsek voltak, a nyolcvanas éveim viszont szenvedélyesek. Ahogy öregszem, egyre élénkebbé válok.? [<<<]